Hiányosak a betegek alapvető jogai az Alaptörvényben

A magyar Alaptörvény nem fordít kitüntetett figyelmet az orvosi ellátásban részesülő betegek méltóságának és alapvető jogainak védelmére. Ha megfigyeljük az Alaptörvény fogalomrendszerét és megállapításait, akkor arra a következtetésre kell jussunk, hogy egy 1949-es elavult szöveg lépett hatályba 2012-ben. (2013. január 17.)

A nemzetközi jogban számos fontos fogalom jelent meg, amelyek a páciensek alapvető jogait hivatottak védeni az orvostudomány alkalmazása, a gyógykezelés során. A világ a II. világháború után ébredt rá arra, hogy valamit tenni kell, mert megbomlott az orvos-beteg kapcsolatot korábban jellemző kölcsönös tisztelet és humánum.

Az első nemzetközi dokumentum a Nürnbergi Kódex volt (1949), amely az orvosi kísérletek tíz alapvető feltételét tartalmazta. Ez a dokumentum tartalmazta azt a mondatot, ami az Alaptörvény III. cikk (2) bekezdésében található: Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Ha megnézzük az egészségügyről szóló törvény rendelkezéseit, akkor egyértelművé válik, hogy ezt a nemzetközi irányelvet a magyar jog ismeri és betartja, sőt az engedély nélkül végzett orvosi kísérletet végző kutatókat a Btk. 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Jelenleg itt állunk, 1949-ben.

Milyen további jogok léteznek a nemzetközi jogban, amelyek relevánsak lehetnének Magyarországon? Ezt mutatja be a következő táblázat.

 Alapvető jog angol neveAlapvető jog magyarulBevezetés éveJogforrás
1private and family lifemagán és családi élet háborítatlansága1950Alapvető jogok chartája 7-8. cikk
2informed consenttájékoztatás után adott beleegyezés1964Alapvető jogok chartája 3. cikk 2. bek.
3mental and physical integrityteljes mentális és fizikai integritás2000Alapvető jogok chartája 3. cikk 1. bek.

A magyar Alaptörvény készítői szívesen hencegnek azzal, hogy a szöveg az Alapvető Jogok Európai Chartája alapján készült, azonban valahogy kimaradtak belőle ezek a szakaszok. A probléma az, hogy a jogalkotónak fogalma sem volt arról, hogy mik ezek a jogok. Főleg nem értette meg, hogy mit jelentenek és milyen értelemben használják ezeket a fogalmakat az EU jobb érzésű tagállamaiban. Mivel a legkorábban napvilágot látott jog, az 1950-ben az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkében leírt magán és családi élet háborítatlanságához való jogot Magyarország nem óhajtja elismerni, pedig részes állam az egyezményben – ezért állapítottam meg az Alaptörvény szintjét az 1949-es évnek megfelelően.

Azért a helyzet nem annyira elkeserítő, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Például az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben vannak előremutató kezdeményezések, például a beleegyezésről, a fizikai integritásról. Azonban látható, hogy ezeket az elveket 1997 óta a Parlament már régen lerontotta, a minisztérium rendeletekkel szétbombázta, alkotmányos védelem hiányában érvényesíthetetlen jogok maradtak. Az ember még az Alkotmánybírósághoz sem fordulhat.

Mivel az orvostársadalomban a fent említett jogok teljesen ismeretlenek (kivételt néhány nemzetközi hírű professzor jelent), ezeknek a jogoknak semmilyen jelentőséget nem tulajdonítanak, észre sem veszik a hiányosságokat. Az etikai ismeretek között nem tanítják őket, szóval a mesterségesen kómában altatott társadalmi tudat sem tart itt. Ha a jogokat nem is ismerik, akkor hogyan kerülhetnének be a betegellátásba?

Az Orvosok Világszövetsége által készített Helsinki Nyilatkozat 1964-ben hozta létre a tájékoztatott beleegyezés fogalmát, azonban ezt a mai napig nem lehet kikényszeríteni. Egy-egy nagyobb műtétnél és nagyobb klinikán fordul elő ilyen. Éppen tegnap hozott a gyermekem egy beleegyező nyilatkozatot iskolai ortopédiai szűrésről, amelyen az összes tájékoztatás annyi volt, hogy hozzájárulok az “ortopédiai szűrővizsgálathoz”. Két szóval elintézték a tájékoztatást 2013-ban. Gyakran emlegetem, hogy az 1/2007. (I. 20.) számú EüM rendelet szerint amikor el lehet végezni egy kutatást suttyomban – akkor nem is kell hozzá sem felvilágosítás, sem beleegyezés. Ez a humánum és az orvosi lét teljes tagadása, az évezredes értékek sárba tiprása. De senkit sem érdekel, fel sem fogják, hogy mi a baj.

A teljes mentális és fizikai integritás csak 2000-ben jelent meg az Alapvető Jogok Európai Chartájának tervezett szövegében. Ez azt jelenti, hogy a páciensek önrendelkezését még szóbeli ráhatással sem lehet befolyásolni. Hogyan viszonyul ez a cukorbetegek vagy a prosztatarákos páciensek laborérték alapon történő szelektálásához, vagy háziorvos 15 évre visszatekintő adatelérési jogához (amelyet kényszerintézkedés keretében gyakorol)? Itt évszázados szemléletbeli lemaradásunk van, amit hihetetlenül nehéz lesz ledolgozni.

A közeljövőben érdekes fejlemények várhatók, mert az Alkotmánybíróság tárgyalni fogja az orvosi titoktartással kapcsolatos beadványomat (a háziorvos adatelérésének megvalósítását, IV/2689/2012), az üzemorvosi kényszervizsgálattal (IV/2718/2012), és a vényadatokkal kapcsolatos újabb indítványomat (IV/2702/2012). A Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz pedig megérkezett a kényszerintézkedés alapú egészségügyi adatkezelés ellen tett indítványom, mivel a magyar Alkotmánybíróság nem óhajtotta elismerni a magyar államnak, a magán és családi élet háborítatlanságára vonatkozó kötelezettségét. Ez utóbbinak természetesen az az oka, hogy az Alaptörvényből ennek a jognak a tényleges tartalma kimaradt. A kihagyás nem a véletlen műve, hanem szándékosan történt, ugyanis annak idején levélben megírtam az ezzel kapcsolatos javaslatom a Parlament Alkotmány-előkészítő Bizottságának. A levelem elolvasható a Parlament honlapján.

Magyarországon az emberek magánélete korlátlanul ki van szolgáltatva az állam kénye kedvének. Ez különösen sértő az egészségügyben. Sajnos azonban az 1950-es színvonal elérése az egészségügyben azt vonja maga után, hogy a teljes adatvédelmi jogrendszert, 300 törvényt és másik 300 rendeletet lényegesen meg kellene változtatni. Következésképpen az adatvédelmi hatóság és az állampolgári jogok biztosa is vonakodik mellém állni. Ezért vagyok kénytelen az Európai Uniótól segítséget kérni.

Dr. Alexin Zoltán

Szeretnék hozzászólni

Vélemény, hozzászólás?