Egészségügyi adatvédelemről szóló YouTube videók

Olvasóim szélesebb körű tájékoztatása érdekében elhatároztam, hogy adatvédelmi témájú videókat készítek, amelyeket a YouTube.com portálon osztok meg. A nagyjából tíz részesre tervezett videó sorozat epizódjai a Videók és hangfelvételek menüben találhatók, értelemszerűen a videók között. (2021. április 10.)

Olvasói levél

Egy apró észrevétel a november 6-i bejegyzésben szereplő részhez: “A háziorvosok tételes jelentése 2009-ben indult el (ugyancsak kényszerintézkedés alapon).” Határozott emlékeim szerint a jelentések küldése már 2006-ban megkezdődött – ezzel kapcsolatosan őrzök egy dokumentumot, igyekszem előkeresni és elküldeni Önnek (2020. december 8.)

Mi lesz az adatainkkal a halálunk után

A személyes adataink Alaptörvényben biztosított védelme a halálunk után megszűnik. Ez még az EU Általános Adatvédelmi Rendelete szerint is így van. Mivel tekintélyes méretű elektronikus lábnyomot hagyunk hátra, Magyarországon cseppen sem a saját döntésünk alapján, hanem állami kényszerintézkedés hatására, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy halálunk után mi lesz a születésünk óta apránként gyűjtögetett és rendszerezetten, állami hatóságoknál tárolt adatainkkal (2020. december 2.)

Alkotmánybírósági indítványok az egészségügyi rendőrállam ellen

Tavasszal több elkeserítő kényszerintézkedés történt a beteg emberek fokozott állami megfigyelésére. Két beadványom már megérkezett az Alkotmánybírósághoz. Mindkettő kiváló példája annak az erőszakos, elnyomó rezsimnek, amely az egészségügyben megfigyelhető (2020. november 15.)

Minden egyes bitre szüksége van az államnak a betegekről

A nemzeti ünnep előtti pénteken jelent meg az EMMI újabb rendelete, amellyel jelentősen megnövelte az EESZT-be áramló adatok mennyiségét. A rendelet lóhalálában, a következő napon már hatályba is lépett. Hiába, az EMMI-nek nagy szüksége van minden egyes bitre. A betegek továbbra sem rendelkeznek semmilyen személyes adatukkal – azokat az állam kényszerintézkedéssel vonja magához (2020. november 6.)

Kinek vagyok köteles átadni a TAJ azonosítómat az egészségügyben?

Az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása az EESZT-hez felveti azt a kérdést, hogy köteles-e a beteg átadni a TAJ azonosítóját tartalmazó hatósági igazolványt (TAJ kártya vagy eSzemélyi) a magánorvosnak. A személyazonosítók törvényellenes kezelése sajnos előfordul a közgyógyszertárakban is (2020. február 18.)

Lassan áramlik az adat az EESZT-be

Bár naponta 250 ezer eseményt és 800 ezer vényt rögzítenek a számítógépes rendszerbe, az EMMI még sincs megelégedve a sebességgel. A gyógyszergyárak és a profitéhes kutatók keveslik az EESZT-ben található adatmennyiséget. Ezért egy az Országgyűlés előtt levő törvényjavaslat, amelyet nem kétséges, hogy megszavaz a kormánytöbbség visszamenőleg törvénnyel kötelezné a kórházakat és a NEAK-ot adatfeltöltésre a náluk található régebbi adatokból (2019. december 6.)

Be fogják poloskázni a magánorvosi rendelőket is

Az önkormányzati választást követő napon az EMMI minisztere lóhalálában módosította az EESZT működéséről szóló rendeletet, és kötelezte a magán egészségügyi szolgáltatókat is a csatlakozásra, majd pedig jövő év júliusától a betegek adatainak a jelentésére. Annak ellenére, hogy erre még több hónap van, a rendelet módosítása szinte azonnal, 2019. október 21-én hatályba is lépett (2019. november 9.)

Etikus kutatás fosztogatással szerzett adatokkal?

Megszokhattuk már, hogy a magyar állampolgárok egészségügyi adatainak védelme nem létezik. Az állam egyre jobban belelovalja magát egy egészségügyi titkosszolgálat kialakításába. Ez az EESZT, amely működésében komoly hasonlóságot mutat a Stasihoz vagy a Securitatehoz, az összes fellelhető információmorzsát gyűjti és rendszerezi, majd élethosszig megőrzi a polgárokról. Az adatok kezeléséről semmilyen információt a polgár nem kap, és semmilyen adatvédelmi jogát nem érvényesítheti. Az adatkezelő a GDPR egyetlen pontját sem ismeri el érvényesnek (2019. október 19.)

Milyen változtatások várhatók az egészségügyi adatok kezelése ügyében a GDPR után egy évvel?

Az Országgyűlés 2018 nyarán módosította a magyar adatvédelmi törvényt olyan módon, hogy az kimondja: az Európai Parlament 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendeletét kell alkalmazni minden olyan adatkezelésre, amelyre az kiterjed (és nem a magyar adatvédelmi törvényt). Ez a módosítás 2018. július 26-án lépett hatályba. Az alábbiakban összefoglalom, hogy mi történt azóta (2019. március 23.)