Olvasói levél

Egy apró észrevétel a november 6-i bejegyzésben szereplő részhez: “A háziorvosok tételes jelentése 2009-ben indult el (ugyancsak kényszerintézkedés alapon).” Határozott emlékeim szerint a jelentések küldése már 2006-ban megkezdődött – ezzel kapcsolatosan őrzök egy dokumentumot, igyekszem előkeresni és elküldeni Önnek (2020. december 8.)

Kinek vagyok köteles átadni a TAJ azonosítómat az egészségügyben?

Az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása az EESZT-hez felveti azt a kérdést, hogy köteles-e a beteg átadni a TAJ azonosítóját tartalmazó hatósági igazolványt (TAJ kártya vagy eSzemélyi) a magánorvosnak. A személyazonosítók törvényellenes kezelése sajnos előfordul a közgyógyszertárakban is (2020. február 18.)

Nem egészségügyi célú adatkérések a NEAK-tól

Korábban, 2016-ban közérdekű adatkéréssel fordultam az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) Adatvédelmi Főosztályához, hogy az Egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló torvény 23. § alapján hány hatósági megkeresést kapnak évente. A 2015-ös évre vonatkozó adatokat most ki tudtam egészíteni a 2016., és a 2017. évekre vonatkozó adatokkal (2018. szeptember 12.)

A Kúria döntött: a NEAK nem növelheti az adatmegőrzési időt visszamenőlegesen

A Kúria 2017. december 4-én kelt ítéletével kötelezte a NEAK-ot, hogy a felperes tíz évnél régebbi egészségügyi adatait törölje az egészségügyi ellátások elszámolásának nyilvántartásából. A per előzményei 2005-ig nyúlnak vissza, akkor derült ki a felperes számára, hogy az egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatos törvény nem határoz meg maximális megőrzési időt a társadalombiztosítási ellátások elszámolási adataira, és ezt úgy értelmezik, hogy az adatokat tetszés szerinti, értsd korlátlan ideig tartják nyilván a polgárokról. (2017. december 8.)

Hogyan buktassuk le az adatainkban illetéktelenül keresgélőket?

Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a betegek a kezelőorvosnak önként adják át a korábbi betegségeikkel kapcsolatos adatokat. E feltételnek sajnos a jelenlegi és jövőbeli információs rendszerek nem igazán akarnak megfelelni. (2016. június 16.)

Visszamenőleges hatályú jogalkotás, jogalkalmazás

A visszamenőleges jogalkotás azt jelenti, hogy olyan jogszabály születik, amely már lezárt jogi ügyekre vonatkozik, a rájuk vonatkozó szabályozást utólag megváltoztatja. A jogállam egyik fő jellemzője, a visszamenőleges jogalkotás tiltása, kivezetése az állami elnyomás eszköztárából. Az egészségügyi adatok kezelésében ez persze nem érvényes (2016. március 21.). Az első fokú ítélet március 30-án megszületett, frissítés (2016. április 11.)

Nem egészségügyi célú adatlekérések száma az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál

Az egészségügyi intézmények és a társadalombiztosítás is a hivatalos megkeresésekre köteles megfelelő választ adni. Így akár személyes egészségügyi adatokat is biztosítani az állami szervek számára. Erre konkrét felhatalmazást ad az Egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 23. §-a. Közérdekű adatkérés keretében megkaptam a tavalyi évre vonatkozó adatokat. (2016. február 16.)

Lekérdezések száma az Országos Egészségbiztosítási pénztártól

Az egészségügyi szakállamtitkárság javaslatára a Parlament 2011-ben nyitotta meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elszámolási célból létesített adatbázisát a háziorvosok számára. Néhány éven belül – az ígéretek ellenére – minden kezelőorvos is megkapta a hozzáférési jogot. Újabban a patikusok is elérhetik a betegek egyéves gyógyszerfogyasztási listáját. (2015. július 28.)

Alkotmánybírósági határozat a vények adatkezeléséről

Az Alkotmánybíróság ismét foglalkozott az orvosi vények adatkezelésével. Újból megerősítette, hogy a nem támogatott vényeken az extra-vonalkódban jogellenes a TAJ és a BNO feltüntetése. Egyebekben azonban elutasította az indítványt. (2013. június 10.)

Milyen Árat fizetünk az egészségügyi ellátásunkért?

A nagy áruházláncok vásárlói kártyákat bocsátanak ki, és kis kedvezményekért hozzájutnak az emberek személyes bevásárlólistájához. Vajon milyen árat fizet az az állampolgár, aki az állami egészségügyben kezelteti betegségét? (2012. december 3.)