Fontos információ a magánorvosok számára

Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 2021. június 29-én jelentősen módosult. Egyik módosítás érinti a magánorvosok jogosultságát a TAJ kezeléséhez. Valójában az EMMI kénytelen volt elismerni, hogy a magánorvosok nem követelhetik meg a TAJ azonosító közlését az ellátás feltételeként (2021. július 12.).

Nem egészségügyi adatkérések a NEAK-tól 2014-2020 között

Több éve figyelemmel kísérem a NEAK (OEP) adatszolgáltatási tevékenységét a különböző – nem egészségügyi – szervek, hatóságok számára. A statisztikai adatok megmutatják az adatfolyam intenzitását és kockázatát az egyes polgárok számára. Bár az Infotv. 2018-ban előírta, hogy az érintetteket kötelezően tájékoztassák az adatkérésekről a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény azonban még mindig tiltja a polgárok tájékoztatását, ha ez gátolná a nyomozást [valahogyan mindig gátolja], így aztán már a sértetteket sem tájékoztatják arról, hogy a rendőrség milyen adatokat (bizonyítékokat) szerzett be róluk. (2021. május 4.)

Egészségügyi adatvédelemről szóló YouTube videók

Olvasóim szélesebb körű tájékoztatása érdekében elhatároztam, hogy adatvédelmi témájú videókat készítek, amelyeket a YouTube.com portálon osztok meg. A nagyjából tíz részesre tervezett videó sorozat epizódjai a Videók és hangfelvételek menüben találhatók, értelemszerűen a videók között. (2021. április 10.)

Olvasói levél

Egy apró észrevétel a november 6-i bejegyzésben szereplő részhez: “A háziorvosok tételes jelentése 2009-ben indult el (ugyancsak kényszerintézkedés alapon).” Határozott emlékeim szerint a jelentések küldése már 2006-ban megkezdődött – ezzel kapcsolatosan őrzök egy dokumentumot, igyekszem előkeresni és elküldeni Önnek (2020. december 8.)

Kinek vagyok köteles átadni a TAJ azonosítómat az egészségügyben?

Az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása az EESZT-hez felveti azt a kérdést, hogy köteles-e a beteg átadni a TAJ azonosítóját tartalmazó hatósági igazolványt (TAJ kártya vagy eSzemélyi) a magánorvosnak. A személyazonosítók törvényellenes kezelése sajnos előfordul a közgyógyszertárakban is (2020. február 18.)

Nem egészségügyi célú adatkérések a NEAK-tól

Korábban, 2016-ban közérdekű adatkéréssel fordultam az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) Adatvédelmi Főosztályához, hogy az Egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló torvény 23. § alapján hány hatósági megkeresést kapnak évente. A 2015-ös évre vonatkozó adatokat most ki tudtam egészíteni a 2016., és a 2017. évekre vonatkozó adatokkal (2018. szeptember 12.)

A Kúria döntött: a NEAK nem növelheti az adatmegőrzési időt visszamenőlegesen

A Kúria 2017. december 4-én kelt ítéletével kötelezte a NEAK-ot, hogy a felperes tíz évnél régebbi egészségügyi adatait törölje az egészségügyi ellátások elszámolásának nyilvántartásából. A per előzményei 2005-ig nyúlnak vissza, akkor derült ki a felperes számára, hogy az egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatos törvény nem határoz meg maximális megőrzési időt a társadalombiztosítási ellátások elszámolási adataira, és ezt úgy értelmezik, hogy az adatokat tetszés szerinti, értsd korlátlan ideig tartják nyilván a polgárokról. (2017. december 8.)

Hogyan buktassuk le az adatainkban illetéktelenül keresgélőket?

Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a betegek a kezelőorvosnak önként adják át a korábbi betegségeikkel kapcsolatos adatokat. E feltételnek sajnos a jelenlegi és jövőbeli információs rendszerek nem igazán akarnak megfelelni. (2016. június 16.)

Visszamenőleges hatályú jogalkotás, jogalkalmazás

A visszamenőleges jogalkotás azt jelenti, hogy olyan jogszabály születik, amely már lezárt jogi ügyekre vonatkozik, a rájuk vonatkozó szabályozást utólag megváltoztatja. A jogállam egyik fő jellemzője, a visszamenőleges jogalkotás tiltása, kivezetése az állami elnyomás eszköztárából. Az egészségügyi adatok kezelésében ez persze nem érvényes (2016. március 21.). Az első fokú ítélet március 30-án megszületett, frissítés (2016. április 11.)

Nem egészségügyi célú adatlekérések száma az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál

Az egészségügyi intézmények és a társadalombiztosítás is a hivatalos megkeresésekre köteles megfelelő választ adni. Így akár személyes egészségügyi adatokat is biztosítani az állami szervek számára. Erre konkrét felhatalmazást ad az Egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 23. §-a. Közérdekű adatkérés keretében megkaptam a tavalyi évre vonatkozó adatokat. (2016. február 16.)