Az állampolgárok hivatalos ügyeik intézéséhez igénybe vehetnek az állam által biztosított internetes szolgáltatásokat. Ez egyszerűbbé teszi az életüket, hiszen nem kell a Kormányablakhoz odautazni, kivárni a sort, és elmagyarázni, hogy milyen ügyet szeretnének elintézni. Mintegy hatmillió polgárnak van már elektronikus Ügyfélkapuja, amelynek a működése meg fog változni (2024. november 29.).
Az Országgyűlés 2018 nyarán módosította a magyar adatvédelmi törvényt olyan módon, hogy az kimondja: az Európai Parlament 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendeletét kell alkalmazni minden olyan adatkezelésre, amelyre az kiterjed (és nem a magyar adatvédelmi törvényt). Ez a módosítás 2018. július 26-án lépett hatályba. Az alábbiakban összefoglalom, hogy mi történt azóta (2019. március 23.)
Az Európai Parlament 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete tegnap lépett hatályba. Ha valaki azt gondolta, hogy teljesen más napra virradunk, ezután minden másként lesz, hát tévedett. Reggel az interneten megjelent az ÁEEK egy tájékoztatója az EESZT működésével kapcsolatban. Ebben nem látszott semmilyen változás, a szokásos. Délben azonban megjelent az EESZT-vel kapcsolatos Adatvédelmi Szabályzat, amely meglepetésemre a GDPR megfelelő pontjaira hivatkozott, és jogalapként már a GDPR 6. cikk e) pontja szerinti közérdekű feladat végrehajtását jelölte meg. Lehet, hogy mégis lesznek jogaink? (2018. május 26.)
Németország körülbelül a magyar EESZT törvénymódosítással egy időben, 2015 végén alkotta meg a saját elektronikus egészségügyi törvényét. A napokban jutottam hozzá a német Szövetségi Egészségügyi Minisztérium tájékoztatójához, amely jó alkalom arra, hogy összehasonlítsuk a két elképzelést (2017. június 27.)
A Szegedi Ítélőtábla 2015. május 11-én kelt végzése eredményeként került be az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény 35/L. § (5) bekezdésébe karácsony előtt ez a lehetőség. (2016. január 11.)
A Parlament ma szavazza meg az EESzT működéséről szóló törvénymódosítási javaslatot. Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényt fogják megfelelően módosítani. Érdemes összehasonlítani az EU 29. számú munkacsoport WP131 számú ajánlását és a magyar posványt. Az egészségügy csatlakozott a nagy (rendőr)állami elnyomó, erőszakszervezetekhez. (2015. december 14.)
Egyre gyakrabban jelenik meg a sajtóban híradás arról, hogy egy kisebb térségben, kórház környékén helyi intézményközi számítógépes rendszert helyeztek üzembe, amely elektronikusan összeköti a házorvosokat, a rendelőintézeteket és a kórház telephelyeit. A rendszerek célja, hogy a páciensek személyes adatait elérhetővé tegye az egészségügyi személyzet szélesebb köre számára. A páciensek információs jogait azonban nem igazán veszik figyelembe. (2013. szeptember 8.)
2015. január 1-től kötelező lesz az elektronikus vény alkalmazása Csehországban. A téma Magyarországon is aktuális, ezért érdemes utánajárni, hogy milyen adatvédelmi környezetet alakítottak ki ebből a célból a közeli államban. (2013. március 25.)
A magyar Alaptörvény nem fordít kitüntetett figyelmet az orvosi ellátásban részesülő betegek méltóságának és alapvető jogainak védelmére. Ha megfigyeljük az Alaptörvény fogalomrendszerét és megállapításait, akkor arra a következtetésre kell jussunk, hogy egy 1949-es elavult szöveg lépett hatályba 2012-ben. (2013. január 17.)
2012. november 13-án fogadta el az osztrák parlament az elektronikus betegrekordról szóló törvényt (Elektronische Gesundheitsakte-Gesetz), amely 5-10 évre előre kijelöli a fejlesztés irányait és mérföldköveit, továbbá meghatározza a működtetés viszonyát az alapvető emberi jogokhoz. (2012. november 16.)
