Az Elektronikus Egészségügyi Tér lehetővé teszi, hogy a polgárok korlátozzák adataik elérhetőségét. Sajnos azonban a rendszer működtetéséről, a kívánt korlátozások megvalósításáról és a korlátozások hatásáról semmilyen információt nem kap az érdeklődő polgár a lakossági portálon. készítettem négy youtube videót, ami segít az eligazodásban (2021. november 11.).
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) a polgárok korlátozhatják a személyes egészségügyi adataik elérését. Az alapbeállítás túlságosan megengedő. A Hozzáférést teljesen tiltó állapot a legszűkebb hozzáférést engedi csak meg. Ebben az írásomban a teljes tiltással kapcsolatos fontosabb tudnivalókat foglalom össze (2021. június 27.).
A személyes adataink Alaptörvényben biztosított védelme a halálunk után megszűnik. Ez még az EU Általános Adatvédelmi Rendelete szerint is így van. Mivel tekintélyes méretű elektronikus lábnyomot hagyunk hátra, Magyarországon cseppen sem a saját döntésünk alapján, hanem állami kényszerintézkedés hatására, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy halálunk után mi lesz a születésünk óta apránként gyűjtögetett és rendszerezetten, állami hatóságoknál tárolt adatainkkal (2020. december 2.)
Az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása az EESZT-hez felveti azt a kérdést, hogy köteles-e a beteg átadni a TAJ azonosítóját tartalmazó hatósági igazolványt (TAJ kártya vagy eSzemélyi) a magánorvosnak. A személyazonosítók törvényellenes kezelése sajnos előfordul a közgyógyszertárakban is (2020. február 18.)
Az önkormányzati választást követő napon az EMMI minisztere lóhalálában módosította az EESZT működéséről szóló rendeletet, és kötelezte a magán egészségügyi szolgáltatókat is a csatlakozásra, majd pedig jövő év júliusától a betegek adatainak a jelentésére. Annak ellenére, hogy erre még több hónap van, a rendelet módosítása szinte azonnal, 2019. október 21-én hatályba is lépett (2019. november 9.)
Megszokhattuk már, hogy a magyar állampolgárok egészségügyi adatainak védelme nem létezik. Az állam egyre jobban belelovalja magát egy egészségügyi titkosszolgálat kialakításába. Ez az EESZT, amely működésében komoly hasonlóságot mutat a Stasihoz vagy a Securitatehoz, az összes fellelhető információmorzsát gyűjti és rendszerezi, majd élethosszig megőrzi a polgárokról. Az adatok kezeléséről semmilyen információt a polgár nem kap, és semmilyen adatvédelmi jogát nem érvényesítheti. Az adatkezelő a GDPR egyetlen pontját sem ismeri el érvényesnek (2019. október 19.)
Az egészségügyi rendszerben nem szokás a tájékoztatni a betegeket. Adatvédelmi kérdésekről meg főleg nem. Az adatkezelésbe, adattovábbításokba eleve nem is szólhatnak bele a betegek. Ezért kértem, és végül kaptam adatvédelmi tájékoztatást az Európai Unió pályázati forrásából elindult vastagbélrák székletvérteszttel kapcsolatos adatkezelésről (2019. július 1.)
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nevű országos lehallgató hálózat nem sokára megkezdi a működését. Az orvosok és gyógyszerészek számára már több tájékoztató rendezvényt is szerveztek. A betegek számára az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) készített egy ismertető weboldalt, és ezzel úgy gondolja több teendője nincs. Pedig a betegek ennél többre lennének érdemesek (2017. október 16.)
Az Országgyűlés 2017 júniusában fogadta el az e-Recepttel kapcsolatos törvényi változtatásokat. A kapcsolódó végrehajtási rendelet tervezete június végén jelent meg a kormany.hu oldalon. Érdemes áttekinteni, hogy végül is mi várható az elektronikus vények ügyében (2017. augusztus 8.)
Az alábbi történet az Érsebészeti Regiszterről szól, és megmutatja, hogy mennyire kilátástalan a betegek helyzete. Mennyire végletesen kifosztottak, kisemmizettek, alapvető jogaikban megtaposottak vagyunk. Míg a másik oldal az állam és kegyelt szervezeteinek semmilyen jogszabályt, törvényt, erkölcsi minimumot és etikai szabályt sem kell betartani. Ne higgye senki, hogy éppen az Érsebészeti Regiszterrel van bajom – csak éppen ez került az utamba. Sok ilyen lehet még (2017. február 22.).
