Mi lesz az adatainkkal a halálunk után

A személyes adataink Alaptörvényben biztosított védelme a halálunk után megszűnik. Ez még az EU Általános Adatvédelmi Rendelete szerint is így van. Mivel tekintélyes méretű elektronikus lábnyomot hagyunk hátra, Magyarországon cseppen sem a saját döntésünk alapján, hanem állami kényszerintézkedés hatására, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy halálunk után mi lesz a születésünk óta apránként gyűjtögetett és rendszerezetten, állami hatóságoknál tárolt adatainkkal (2020. december 2.)

Kinek vagyok köteles átadni a TAJ azonosítómat az egészségügyben?

Az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása az EESZT-hez felveti azt a kérdést, hogy köteles-e a beteg átadni a TAJ azonosítóját tartalmazó hatósági igazolványt (TAJ kártya vagy eSzemélyi) a magánorvosnak. A személyazonosítók törvényellenes kezelése sajnos előfordul a közgyógyszertárakban is (2020. február 18.)

Be fogják poloskázni a magánorvosi rendelőket is

Az önkormányzati választást követő napon az EMMI minisztere lóhalálában módosította az EESZT működéséről szóló rendeletet, és kötelezte a magán egészségügyi szolgáltatókat is a csatlakozásra, majd pedig jövő év júliusától a betegek adatainak a jelentésére. Annak ellenére, hogy erre még több hónap van, a rendelet módosítása szinte azonnal, 2019. október 21-én hatályba is lépett (2019. november 9.)

Etikus kutatás fosztogatással szerzett adatokkal?

Megszokhattuk már, hogy a magyar állampolgárok egészségügyi adatainak védelme nem létezik. Az állam egyre jobban belelovalja magát egy egészségügyi titkosszolgálat kialakításába. Ez az EESZT, amely működésében komoly hasonlóságot mutat a Stasihoz vagy a Securitatehoz, az összes fellelhető információmorzsát gyűjti és rendszerezi, majd élethosszig megőrzi a polgárokról. Az adatok kezeléséről semmilyen információt a polgár nem kap, és semmilyen adatvédelmi jogát nem érvényesítheti. Az adatkezelő a GDPR egyetlen pontját sem ismeri el érvényesnek (2019. október 19.)

Adatvédelmi tájékoztató a vastagbélrákszűrésről

Az egészségügyi rendszerben nem szokás a tájékoztatni a betegeket. Adatvédelmi kérdésekről meg főleg nem. Az adatkezelésbe, adattovábbításokba eleve nem is szólhatnak bele a betegek. Ezért kértem, és végül kaptam adatvédelmi tájékoztatást az Európai Unió pályázati forrásából elindult vastagbélrák székletvérteszttel kapcsolatos adatkezelésről (2019. július 1.)

A betegek is megérdemelnék a tájékoztatást

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nevű országos lehallgató hálózat nem sokára megkezdi a működését. Az orvosok és gyógyszerészek számára már több tájékoztató rendezvényt is szerveztek. A betegek számára az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) készített egy ismertető weboldalt, és ezzel úgy gondolja több teendője nincs. Pedig a betegek ennél többre lennének érdemesek (2017. október 16.)

Hogyan áll az e-Recept jogi szabályozása?

Az Országgyűlés 2017 júniusában fogadta el az e-Recepttel kapcsolatos törvényi változtatásokat. A kapcsolódó végrehajtási rendelet tervezete június végén jelent meg a kormany.hu oldalon. Érdemes áttekinteni, hogy végül is mi várható az elektronikus vények ügyében (2017. augusztus 8.)

Egészségügyi adatok tömeges, jogellenes gyűjtése – de ez nem baj

Az alábbi történet az Érsebészeti Regiszterről szól, és megmutatja, hogy mennyire kilátástalan a betegek helyzete. Mennyire végletesen kifosztottak, kisemmizettek, alapvető jogaikban megtaposottak vagyunk. Míg a másik oldal az állam és kegyelt szervezeteinek semmilyen jogszabályt, törvényt, erkölcsi minimumot és etikai szabályt sem kell betartani. Ne higgye senki, hogy éppen az Érsebészeti Regiszterrel van bajom – csak éppen ez került az utamba. Sok ilyen lehet még (2017. február 22.).

AZ NSA-nak nem volt gyomra hozzá, a magyar állam megtette

Edward Snowden hívta fel a figyelmet az Egyesült Államok titkosszolgálatának adatgyűjtő tevékenységére. Valóban elképzelhetetlen mennyiségű személyes adatot gyűjtöttek össze hazai és külföldi polgárokról. Rendelkeznek 2-3 milliárd személy rendezett adataival, lehallgatták a levelezésüket, ismerik a hitelkártya műveleteiket, a leveleik tartalmát. Ahhoz azonban még az NSA-nek sem volt gyomra, hogy szisztematikusan összegyűjtse a saját állampolgárainak élethosszig tartó módon, minden egyes egészségügyi adatát. Ez Magyarországon meg fog történni. A jogvédelem intézményrendszerének katasztrófája, az alapvető emberi jogok csődje, ami tapasztalható (2017. február 18.)

Soha sem tudjuk meg, hogy kik matatnak az adataink között

Az egészségügyi adatvédelem egyik fontos eleme lenne az illetéktelen adatbetekintések elleni védelem. Sajnos a jelenlegi informatikai rendszerek jobbára alkalmatlanok arra, hogy hatékonyan védjenek a kukkolók ellen. A jogi környezet sem nyújt segítséget ahhoz, hogy szankcionálni lehessen az illetéktelen turkálást (2016. október 27.)