A biometrikus személyi igazolvány

Az Országgyűlés elfogadta az új, biometrikus (ujjlenyomatot is tartalmazó) személyi igazolvány létrehozásáról szóló törvényt. Az igazolvány a természetes személyazonosító adatokon túl tartalmazni fogja az adóazonosítót, a társadalombiztosítási azonosítót és a személyazonosítót (személyi számot) is. (2015. július 24.) Aktualizált tartalom (2016. január 19.)

Aktualizált tartalom (a változások piros színnel olvashatók): 2016. január 19.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonság Hatóság egyetértésével beterjesztett és elfogadott 2015. évi CXXX. törvény alapján 2016 elején kezdődik meg az új elektronikus személyi igazolványok kiadása felmenő rendszerben. Akinek lejár a személyi igazolványa, az már az új típusút kapja majd kézhez. A lejárt igazolvány cseréje ingyenes lesz 1500 Ft lesz (mint ma, a hagyományos kártya formájú személyi igazolványé), egyéb esetekben 5000 forintot kell fizetni a kiadásáért. Például, ha valaki szeretne új típusú igazolványt, de a régi még nem járt le, akkor 5000 forintért kaphat egy új elektronikus személyi igazolványt. Az első személyi igazolvány is ingyenes lesz. , illetve 1500 Ft ha valakinek már van útlevele vagy jogosítványa. Tekintettel a gyors technikai fejlődésre, az igazolvány csupán 6 évig lesz érvényes, utána újból cserélni kell.

A Parlament 2015. év végén módosította az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, és a 33. § (2) bekezdés 51. pontja szerint illetékmentes a “az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás;”, valamint az 53. pont szerint “az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás;”.

A fentiek szerint, a lejárt okmány cseréje ingyenes lesz, és akkor sem kell fizetni, ha az okmányokat ellopják és a feljelentésről készült rendőrségi jegyzőkönyvet bemutatják.

Mit jelent az, hogy elektronikus személyi igazolvány?

A személyes azonosító adatokat (név, anyja neve, születési adatok) és az azonosítószámokat (személyazonosító, adóazonosító és társadalombiztosítási azonosító) egy memória csip fogja tárolni. Hasonlóan fog működni, mint a már széles körben ismert csipes bankkártya. Az adatok rögzítését és kiolvasását elektronikusan, egy író- és olvasó eszközzel lehet gyorsan és hibamentesen elvégezni. Amennyiben az olvasó eszköz csatlakoztatva van egy számítógépes hálózathoz, akkor azonnal kiszűrhető a lopott, érvényét vesztett, manipulált vagy körözött kártya.

A kártyát távolról is lehet érvényteleníteni. Ha bíróság vagy bevándorlási hatóság utazási korlátozást vezet be, akkor az érintett polgárt új személyi igazolvánnyal látják el, a régit pedig bevonják. Ehhez nem kell fizikailag leadni a kártyát, az online rendszer igazoltatáskor azonnal jelzi, ha az érvénytelenített kártyát akarja valaki használni.

Miért nem mágnescsíkos lesz a személyi igazolvány?

A mágnescsík kapacitása 64 bájt, ami még a személyazonosító adatok tárolására sem igazán elég. Az új kártya az arcról készült fényképet is tárolni fogja, illetve egy, az ujjlenyomat fényképéből képzett kódszámot is két ujjról. Ennyi adatot a mágnescsík nem tudna tárolni.

Mikorra lesz mindenhol megfelelő olvasó eszköz?

Ez több évig eltarthat. Elsőként a határátkelőhelyeken, rendőrautókban lesz majd, aztán az adóhivatalokban, társadalombiztosítási igazgatóságokon. Ez több ezer eszközt jelent, amelynek a beszerzése és telepítése több százmillió forint. Az egy nehéz kérdés, hogy az orvosi rendelőkben mikor lesznek olvasó eszközök, mivel itt százezer készülékről is szó lehet, amelynek a beszerzése milliárdos tétel.

Hogyan érinti a külföldre utazást az új elektronikus személyi igazolvány?

Az elektronikus személyi igazolvány új adatként tárolja, hogy a felmutatója utazhat-e vele külföldre. Korábban ilyen adat nem szerepelt a személyi igazolványon, azonban az ázsiai, afrikai menekültek jelentős száma felvetette ezt a kérdést. A menekültek az európai uniós szabályok szerint nem utazhatnak el másik tagállamba, amíg nem rendeződik a kérelmük. Ez után már el lehet látni őket olyan igazolvánnyal, amely határátlépésre nem jogosít fel. A külföldre utazási korlátozás alatt álló magyar állampolgárok is ilyen személyi igazolványt kaphatnak. Ezt az adatot a repülőtereken, határállomásokon ki tudják olvasni az igazolványból, és kizárják az utazásból a korlátozás alatt állókat.

Az alkotmánybíróság határozata ellenére össze lehet-e kapcsolni a személy-, adó- és tb. azonosítót?

Ez egy kényes pontja az új személyi igazolványnak. Ugyanakkor több védelmi mechanizmus is kialakításra került. Az igazolvány elkészítése után a Belügyminisztérium nem őrzi meg az azonosítókat, hanem törli azokat. Csak az igazolványon lesznek rajta. Továbbra is érvényben maradnak a régi kártyák, tehát az orvosnál/adóhivatalban továbbra is lehet használni a papír alapú kártyákat – azokkal is igazolhatja valaki az adóazonosítóját, TAJ azonosítóját. A leolvasó készülékek csak a törvény szerinti azonosítót olvashatják ki – mást nem. Tehát egy eü. intézmény nem olvashatja ki pl. az adószámot. Ennek a technikai megvalósítása azért egy kényes kérdés, mivel általában bármilyen elektronikus rendszert fel lehet törni. Egy hacker esetleg kiolvashatja mind a három adatot. A kormányzat is adhat törvényi felhatalmazást a három azonosító kiolvasására – bár ez ellentétes lenne az Ab. 15/1991 (IV. 13.) számú határozatával.

Mi van, ha valakinek nincs még adóazonosítója?

Születéskor azonnal kapunk személyazonosítót és TAJ azonosítót, viszont adóazonosítót csak az első munkába álláskor, egyetemi beiratkozáskor. A kormányzat egy ügyes húzással gondoskodott róla, hogy lehetőleg legyen mindenkinek adóazonosítója is, már születéskor. Egy friss törvénymódosítás értelmében családi adókedvezményt csak akkor lehet elszámolni a gyerekek után, ha a szülők kérnek a számukra adóazonosítót, és az adóbevallásban ezeket feltüntetik. Ezért a gyerekek esetében is a három azonosító rendelkezésre fog állni a személyi igazolványhoz.

Szükséges-e, hogy kiváltsuk az új személyi igazolványt?

Nem. Ha van már útlevelünk, jogosítványunk, akkor azokkal is igazolhatjuk magunkat. Ha valaki idegenkedik az igazolványtól, akkor december táján keresse fel az okmányirodát és mondja azt, hogy megrongálódott a személyi igazolványa (esetleg törje kettőbe). Akkor 1500 forintért kaphat egy jelenlegi kártya formájú személyi igazolványt, amely még tíz évig érvényes lesz és utazhat vele külföldre. A 65 év feletti nyugdíjasok korlátlan ideig érvényes jelenlegi formájú személyi igazolványt kaphatnak. A 65. életévet betöltött személyek memóriacsip nélküli, 60 évig érvényes személyazonosító igazolványt kérhetnek maguknak. El kell menniük az okmányirodába és kérni, hogy adjanak számukra egy ilyet.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/E. § (2) bekezdése szerint: “A 65. életévet betöltött jogosult – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz, érvényességi idejeként a kiállítást követő 60. év január első napját kell feltüntetni.”

Kiskorú gyermekeknek szükséges-e személyazonosító igazolvány?

Több minisztériumi állásfoglalás történt az óvodai és iskolai beiratkozással kapcsolatban, amelyeknek az volt a lényege, hogy nem követelhetik ezek az intézmények a gyermekek személyazonosító igazolványát. Vannak ezt helyettesítő okmányok, leginkább a születési anyakönyvi kivonat. Ugyanakkor a személyazonosító igazolvány előnyös lehet európai külföldi utazáshoz. Az Európai Unión belül személyi igazolvánnyal lehet utazni. Az útlevél komoly költség – szemben a ma már ingyenes személyi igazolvánnyal.

Európai utazáshoz feltétlenül szükség van-e személyazonosító igazolványra?

A Schengeni övezethez tartozó államok határait határellenőrzés nélkül is átléphetjük. Ennek ellenére kell, hogy legyen nálunk valamilyen igazolvány szállodai bejelentkezéshez, rendőrségi igazoltatáshoz, ha egészségügyi ellátásra szorulnánk stb. (Az illegális bevándorlás miatt több ország már függesztette a szabad átjárást.) Ahol van határellenőrzés, ott valamilyen úti okmányt kell felmutatni: elsősorban útlevelet vagy személyazonosító igazolványt. Egyes országok a gépjárművezetői engedélyt (arcképes eü. kártyát, arcképes bankkártyát stb.) is elfogadhatnak, de mindenhol más a szabályozás. Ha valaki ezzel nem akar foglalkozni (vagy több országon át is utazik) a legjobb ha Európában személyazonosító igazolvánnyal teszi. Azt mindenhol, sőt még a szomszédos nem EU tag országokban is (Szerbia, Macedónia, Svájc, Norvégia) elfogadják. Az EU-tól távolabb eső országok esetén útlevél szükséges.

Távolról is leolvashatják-e a személyi igazolványt?

Nem. Az úgy nevezett RFID, rádiófrekvenciás azonosítási lehetőség nem lesz beépítve az igazolványba, tehát csak közvetlenül a kártyához csatlakozó érintkezőkkel lehet adatokat kiolvasni.

Az új személyi igazolvány NFC kommunikációs módszerrel működik, a PayPass-os bankkártyák technológiájával. A kártyát közel kell tenni a leolvasó eszközhöz 2-3 mm-re, és így vezeték nélküli módszerrel lehet elérni a tartalmát. A csipre történő elektronikus csatlakozással is elérhető a tartalma (bedugva az olvasó készülékbe).

Miért kell ujjlenyomat a kártyára?

Ezt a kérdést az Adatvédelmi hatóság is feltette. Az elképzelés az lett volna, hogy a személyi igazolványt biometrikus útlevélként is lehessen használni harmadik országba utazáshoz (pl. USA) és a visszaútra. Jelenleg azonban a nemzetközi egyezmények csak a szokványos útlevelet ismerik (amely ujjlenyomatot is tartalmaz), ezért az ujjlenyomatos személyi igazolványt csak visszatéréskor lehetne használni. Az EU utazási szabályai azonban jelenleg nem követelik meg a biometrikus azonosítást a határon átlépő EU polgároktól – szóval ez felesleges. Végül az Országgyűlés is opcionálissá tette az ujjlenyomat adását. A magyar állampolgárok tiltakozhatnak az ujjlenyomat adása ellen. Nincs rá szükség! Az ujjlenyomatot, vagy a belőle készített hash kódot szerette volna a kormányzat megőrizni – erre végképp semmi szükség nincs.

Hogyan kapcsolódik a személyi igazolvány az egészségügyi kártyához?

Sok EU tagállamban van az állampolgároknak egészségügyi kártyája. A jelenlegi elképzelések szerint a jövőben a polgár a társadalombiztosítási jogosultságát az elektronikus személyi igazolvánnyal igazolhatja (vagy TAJ kártyával). Ezért úgy néz ki, hogy a személyes egészségügyi kártya hosszú időre lekerül a napirendről. Évekbe telik, amíg megfelelő olvasó készülékeket telepítenek az eü. intézményekbe a biometrikus személyi igazolványhoz. Arra hogy egy második leolvasó is odakerüljön egy jövőbeli eü. kártyához semmi esély. Egyáltalán, hogy két kártya legyen – az sem látszik valószínűnek.

Az egészségügyi kártya életmentő adatokat tárolhatna. Ez akkor már nem aktuális?

A mentőszolgálat szakértői szerint mentéskor csak két adatféleséget tud érdemben használni egy mentőorvos: az elmúlt 48 órában beszedett gyógyszerek listáját és az utolsó egy hónapban készült EKG-t. Semmilyen más egyéb ismeretre nincs szüksége az akut életveszély elhárításához. A sérült beteg helyben történő azonnali vizsgálatával és megfelelő képzettséggel az életveszély elhárítható. Mivel ilyen adatok nem találhatók meg semmilyen központi rendszerben és a tervezett eü. kártyán sem lettek volna, ezért Magyarországon az eü. kártya lekerült a napirendről.

Ezek szerint az egészségügyben majd az új személyi igazolványt kezdik el használni?

Igen, ennek van veszélye. Például olyan szolgáltatások jelenhetnek meg, amelyek egészségügyi adatokat, vagy adatok távoli elérését lehetővé tevő kulcsokat, címeket, referenciákat írnak fel a személyi igazolványra. A másik veszély az, hogy az egészségügyi intézmények nem csak az ellátási jogosultság ellenőrzésére, hanem személyes egészségügyi adatok elérésére is felhasználnák a kártyákat. Szeretném megjegyezni, hogy a TAJ érvényességének ellenőrzése jogszerű, de ennek automatikus összekapcsolása a személyes egészségügyi adatok elérésével jelenleg jogellenes lenne. A korábbi egészségügyi adatait a beteg a jelenleg érvényes szabályok szerint önkéntesen adja át a kezelőorvosának (1997. évi XLVII. törvény 12. § (1) bekezdés).

Milyen kockázatokat jelent az egészségügyben az új személyi igazolvány használata?

Az első és legkomolyabb kockázat, hogy egyértelműen a kormányzat nem egy osztott (részben a betegek kezében lévő) információpolitikában, hanem egy központosított, országos adatgyűjtésben gondolkodik, amelyben az adatokat majd az új igazolvánnyal lehet elérni. Ez egy rendkívül ingoványos terület, mert az EU adatvédelmi joga a magyar elképzelésekkel egyre inkább szembe fog kerülni. Ráadásul, ha az EU jog változik, akkor a betegek adatvédelmi joga fog egyre inkább erősödni. Ezen kívül egy centralizált adatbázis a nemzetközi orvosi etikai elvekkel is komolyan szembe kerülne.

Másodszor pedig, tekintettel arra, hogy az igazolvány filozófiája az, hogy az állam egyoldalú elnyomó rendszerében esetenként a polgárt kötelezik a személyazonosságának igazolására, ezért a polgárok kezében nincs egy jelszó, egy PIN kód, amellyel az adatok kiolvasását meg tudnák akadályozni. Ez azt jelenti, hogy egy elvesztett, ellopott, klónozott igazolvánnyal komolyan vissza lehet élni.

Az új személyi igazolványhoz tartozik egy hat számjegyű PIN kód, amely a TAJ, a személyazonosító vagy az adóazonosító kiolvasásához szükséges.

Az Egyesült Királyságban egyáltalán nincs személyi igazolvány, sem pedig állami népesség nyilvántartó hivatal. Richard Thomas adatvédelmi biztos, amikor a Parlamentben felszólalt (nem először) a személyi igazolvány ellen (a szept. 11. és a londoni metrórobbantás árnyékában) azt mondta, hogy a személyi igazolvánnyal nem az a probléma, hogy a polgárok zsebében lapul egy kártya, hanem az, hogy van egy országos adatbázis a polgárokról és az igazolványukat mindahányszor elkérik, erről egy naplóbejegyezés megmarad. Tehát, a polgárok mozgását az állam percre pontosan követi, megfigyeli. Ehhez ő sosem fogja a nevét adni.

Dr. Alexin Zoltán

Szeretnék hozzászólni

Vélemény, hozzászólás?