Az EMMI magánindítványban terjesztett elő egy törvényjavaslatot az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényhez. Így nem kellett a társadalmi véleményezéssel bajlódni, és a NAIH sem tudta észrevételezni, hogy a módosítás éles ellentétben áll az EU Adatvédelmi rendeletével, a GDPR-rel (2018. november 22.).
Lassan menetrendszerű, hogy az egészségügyi adataink védelméről szóló törvényt évente legalább háromszor módosítja a mindenkori egészségügyi kormányzat. A törvény a nevével ellentétben semmilyen védelemről nem szól, hanem kizárólag arról, hogy hogyan veszi el az állam a polgárok magánszféráját, hogyan fosztogatja a teljesen védtelen és kiszolgáltatott polgárait mindenféle jogorvoslat és tiltakozási lehetőség nélkül. Azt is megszokhattuk már, hogy ha az egészségügy egyszer elkezd valakiről adatokat gyűjteni, akkor az mindhalálig tart – a polgárok a megfigyelés alól már soha nem szabadulhatnak meg. Az már csak járulékos veszteség, hogy azt, aki a betegségéből adódóan a legvédtelenebb és kiszolgáltatottabb, azt sújtja a legkegyetlenebb adatgyűjtés. Az alapvető humánummal, az orvosi etikával, a polgári tisztességgel ez a viselkedés komoly ellentmondásban van. De megszokhattuk már az orvosi fennhéjázás eme megnyilvánulásait.
Elvileg az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete már 2018. május 25-étől hatályban van, azonban eddig még csak egyetlen törvény módosítása történt meg, az adatvédelmi törvényé. Még hátra van 200-250 további törvény módosítása, köztük az egészségügyi adatok kezeléséről szólóé is. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar állam a végsőkig szeretné szabotálni az EU rendelet végrehajtását, hiszen annak átvétele ledöntené a mai állami nyilvántartó rendszerek jelentős részét, alapvető változásokat eredményezne a polgárok jogait illetően. Az egészségügyben pedig egyenesen drámai változásokat hozna, ugyanis nem folyhatna tovább a gátlástalan adatfosztogatás. A T/3626 számú törvényjavaslat megtekinthető itt.
Az EMMI lépése legalábbis meglepő, hiszen a hatályos GDPR szövegével ténylegesen ellentétes javaslatot szeretne átnyomni az Országgyűlésen. A módosítás lényege az, hogy az ún. betegségregiszterek útján történő adatgyűjtést magasabb fokozatba kapcsolnák, és a miniszter egy rendelettel kényszerintézkedés alapú, 30 évig tartó folyamatos megfigyelő rendszert hozhatna létre olyan személyekről, akik valamilyen adott betegségben szenvednek.
Jelenleg is működnek ilyenek: a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartó Rendszere, a Nemzeti Rákregiszter, az Infarktusregiszter, a Protézisregiszter, a Csípő és Térdízületi Regiszter. Van aztán néhány teljesen törvénytelenül működő regiszter is. Írtam erről korábban itt.
A változtatások lényege az lenne, hogy a fenti listát jelentősen kibővíthetné a miniszter és személyes karrier céljából kényszerintézkedés alapú adatgyűjtést írna elő elő valamely jó barát, ismerős tudományos előmenetelének elősegítése érdekében. Természetesen az orvosi Gestapo tájékoztatás nélkül működne, és a betegnek egyetlen adatvédelemhez fűződő jogát sem tervezi biztosítani (nem lehetne tiltakozni, a törlést kérni, stb.) Az adatgyűjtés kiegészülne még azzal, hogy a betegre vonatkozó sok-sok más adatot ami a NEAK-nál még megtalálható, azt a NEAK lenne köteles kiegészítésképpen továbbítani a regiszterekbe.
Dr. Alexin Zoltán