A nemzeti ünnep előtti pénteken jelent meg az EMMI újabb rendelete, amellyel jelentősen megnövelte az EESZT-be áramló adatok mennyiségét. A rendelet lóhalálában, a következő napon már hatályba is lépett. Hiába, az EMMI-nek nagy szüksége van minden egyes bitre. A betegek továbbra sem rendelkeznek semmilyen személyes adatukkal – azokat az állam kényszerintézkedéssel vonja magához (2020. november 6.)
A Magyar Közlöny 2020/234. számában jelent meg a 37/2020. (X. 30.) EMMI rendelet amelyet a Jogalkotási törvényben előírt társadalmi véleményezés mellőzésével, a tervezet szövegének nyilvánosságra hozása nélkül adott ki az emberi erőforrások minisztere.
A hivatkozott rendelet számos korábbi rendeletet módosít, nem csak az EESZT-vel kapcsolatban emelte új szintre a kényszer adatküldést, hanem tíz új betegregiszter kialakításáról is rendelkezik, továbbá a háziorvosi tételes jelentési adatok teljes mennyiségének az átadásáról az EMMI és az ÁEEK számára, ismét csak a személyes adatok védelméhez való jog semmibe vétele mellett. A regiszterek az évek óta szokásos módon, kényszerintézkedés alapon gyűjtenek adatokat az állampolgárokról mindörökre, a halálukig és még azon túl is megtartják az adatokat korlátlan ideig. A rendelet módosította az elektronikus vényírás szabályait is, de itt nem történt változás az önrendelkezési jogokban, maradt a már korábban is meglévő teljes kiszolgáltatottság.
Az EESZT-t illetően az eseménynaplóba bekerülő adatok mennyisége mintegy háromszorosára emelkedik meg. A korábbi tizenhatféle rekord helyett most már ötvenháromféle megjelenésről köteles jelenteni a betegeket ellátó orvos. A pontos lista megtalálható a 2016/39. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. számú mellékletében. Többek között kötelező jelenteni a foglalkozás-egészségügyi ellátást, a iskolaorvosi ellátását, a gyógytorna ellátást, a fizikoterápiás ellátásokat, a hidroterápiás ellátásokat, a pszichoterápiás foglalkozásokat, a laboratóriumi ellátásokat, mikrobiológiai laborellátásokat, művese kezeléseket, a védőnői szűréseket, gyermekgondozási eseményeket stb. Ezeket az adatokat a halál után még öt évig tartják nyilván mindenkiről, kényszerintézkedés alapon. A feltöltött dokumentumok köre is bővült. A védőnői ellátásokról (várandós gondozás, gyermekágyas-, csecsemő gondozási adatlapok) feltöltése is kötelező lett. Tehát a most születő gyermekeinkről már egy hónapos koruktól kezdve gyűjti az állam, az összes fellelhető bitet, minden fontos egészségügyi adatukat.
| Sorszám | Regiszter neve | Működtető | Indulás dátuma |
|---|---|---|---|
| 1 | Nemzeti Rákregiszter | Országos Onkológiai Intézet, | 2019. január 15. |
| 2 | Nemzeti Gyermek Onkológiai Regiszter | Magyar Gyermekonkológiai Hálózat – Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társasága | 2019. január 15. |
| 3 | Nemzeti Stroke Regiszter | Országos Klinikai Idegtudományi Intézet | 2020. december 1. |
| 4 | Nemzeti Cisztás Fibrózis Regiszter | Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, gyermekellátás esetén együttműködve a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel | 2020. december 1. |
| 5 | Nemzeti COPD Regiszter | Országos Korányi Pulmonológiai Intézet | 2020. december 1. |
| 6 | Nemzeti Szívinfarktus Regiszter | Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet | 2019. január 15. |
| 7 | Nemzeti Felnőtt Szívelégtelenség Regiszter | Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet | 2021. január 1. |
| 8 | Nemzeti Vaszkuláris Regiszter | Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet | 2019. szeptember 1. |
| 9 | Nemzeti Felnőtt Szívsebészeti Regiszter | Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet | 2021. január 1. |
| 10 | Nemzeti Katéterterápiás, Elektrofiziológiai és PM/ICD Regiszter | Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet | 2020. december 1. |
| 11 | Nemzeti Hematológiai Betegségek Regisztere | Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet | 2019. július 1. |
| 12 | Nemzeti Affektív Betegségek Regisztere | Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet | 2020. december 1. |
| 13 | Nemzeti Reumatológiai Regiszter | Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet | 2020. december 1. |
| 14 | Nemzeti Fertőző Betegségek Regisztere | Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet | 2020. december 1. |
| 15 | Nemzeti In Vitro Fertilizációs, Szülészeti és Perinatális Regiszter | Állami Egészségügyi Ellátó Központ | 2019. szeptember 1. |
| 16 | Nemzeti Vesepótló Ellátások Regisztere | Állami Egészségügyi Ellátó Központ | 2019. szeptember 1. |
| 17 | Nemzeti Újszülöttkori Hallásszűrés Regiszter | Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet | 2019. szeptember 1. |
| 18 | Nemzeti Veleszületett Szívbetegség Regiszter | Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet | 2020. december 1. |
A betegregiszterek felsorolása jelentősen kibővült. Korábbi regisztereket részben átneveztek, a gyűjtött adatok körét tovább bővítették. A Nemzeti Szülészeti és Perinatális Regisztert kibővítették például a lombikkezelési adatokkal. Az új neve: Nemzeti In Vitro Fertilizációs, Szülészeti és Perinatális Regiszter. A gyakorlatban mit jelent ez? Az ÁEEK korábban TAJ azonosítóval (de név nélkül) gyűjtötte a polgárok lombikkezelési (és a hozzá tartozó termékenységi adatait), most már jogosult lett név, anyja neve, lakcím adatok és a TAJ gyűjtésére is. Mindenkiről tudja, hogy kinek milyen kezelése volt, és milyen állapotban vannak a reproduktív szervei.
A VRONY nyilvántartás is kibővült (már 2020 elején). Most már nem csak Veleszületett Rendellenességekről, hanem ritka betegségekről is gyűjt adatokat – kényszerintézkedés alapon, és a védőnők is kötelesek lettek JELENTENI a regiszter számára. Az adatmegőrzési idő is megváltozott 50 évre (az utolsó bejegyzés után, ami kb. a halál után 50 év lesz a gyakorlatban).
A vényírással kapcsolatos szabályok annyiban módosultak, hogy a felírási igazolást (elektronikus vények esetén) már nem kell a piros NEAK-os nyomtatványra nyomtatni (de lehet), hanem rendes A4-es papírra is lehet. A módosítás szerint a felírási igazolást elektronikusan is átadhatja a felíró orvos (pl. PDF-ben, elküldheti e-mailben). Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 11. § (3) rejtélyes bekezdése megnyitja az utat a TAJ-jal nem rendelkező (vagy azt át nem adó, az átadást megtagadó) polgárok számára történő elektronikus vényfelírásra. Hogy pontosan mit jelent ez a mondat (a beteg kérése alapján a vény jogosultja számára az elektronikus vény vagy vények kiváltása érdekében biztonsági elemet is tartalmazó egyedi azonosítót generál) az a jövő egyik nagy kérdése. Ebben az esetben a vény adatai nem kapcsolódnak össze a beteg TAJ azonosítójával és így azok a személyes e-Receptek között nem fognak szerepelni. A felírási igazolás visszaadása a beteg számára, ugyancsak bonyolultra sikerült. Az A4-es papíron adott felírási igazolást vissza kell adni, de alá kell íratni az átvevővel egy átvételi elismervényt. A piros NEAK-os vényt a gyógyszertárnak meg kell őrizni öt évig, azt nem adhatja vissza.
Módosult a Tételes Egészségügyi Adattárházra vonatkozó rendelet is, olyan módon, hogy a NEAK-ot kötelezték a háziorvosi jelentések adatainak az átadására 2009. január 1-től visszamenőleg az ÁEEK és az EMMI számára. Az EMMI és az ÁEEK már rendelkezik az összes kiváltott vény adattal, a járó- és fekvőbeteg ellátási adatokkal (1998. január 1-től kezdve). Ezeket most már egyesíteni tudják egymással. A házirorvosok tételes jelentése 2009-ben indult el (ugyancsak kényszerintézkedés alapon). Erősen gondolkodom, hogy a visszamenőleges kényszerintézkedés miatt az Alkotmánybírósághoz fordulok. Az átadott adatok ugyanis egyáltalán nem anonim adatok, hanem születési dátummal, lakóhely irányítószámával és a NEAK által adott élethosszig érvényes egyéni azonosítóval kerülnek átadásra.
Mit tehet az állampolgár ebben az elkeserítő helyzetben, amikor az állam semmibe veszi az orvosi titoktartás két és félezer éves tradícióját, korlátlanul pancsolgathat a személyes betegadatokban, egy egészségügyi titkosszolgálat figyeli minden lépésünket.
A. Először is el kell menekülni az állami egészségügyi ellátásból, másrészt pedig el kell felejteni (elégetni, bezúzni a TAJ-t). Ha vényt íratunk fel, akkor ragaszkodjunk ahhoz, hogy papír vényt adjon az orvos TAJ nélkül. Egyelőre az Alkotmánybíróság alapjogként ismerte el azt, hogy TAJ nélkül is kaphassunk gyógyszert, lemondva a támogatásról. A másik pedig, hogy ha valaki bármilyen anomáliát észlel, bármilyen kis sérelem éri az EESZT-vel (regiszterekkel) kapcsolatban – akkor azonnal jelezze, tegyen panaszt, feljelentést.
Dr. Alexin Zoltán