A régi Elektronikus ügyfélkapu (www.magyarorszag.hu) megszűnése miatt átdolgozva 2023. június 30-án.
Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a betegek a kezelőorvosnak önként adják át a korábbi betegségeikkel kapcsolatos adatokat. E feltételnek sajnos a jelenlegi és jövőbeli információs rendszerek nem igazán akarnak megfelelni. (2016. június 16.)
A mai kórházi informatikai rendszerek, de még az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér sem biztosítja azt, hogy az adatbázisokban tárolt adatokhoz csak a beteggel konkrét és bizonyítható kapcsolatban álló kezelőorvos férhessen hozzá. Ő is csak akkor, ha a beteg jelen van és ehhez kifejezetten hozzájárul. Erre vannak már külföldön kezdeményezések, amelyek azon alapulnak, hogy az adateléréshez szükséges egy betegkártya (vagy jelszó, PIN kód), amit át/meg kell adni ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerülhessen az adatelérés.
Az illetéktelen adateléréseket utólag lehet szankcionálni, de ehhez kellene tudnunk, hogy történt-e ilyen. Mit tegyünk akkor, ha tudni szeretnénk, hogy nem keresgélt-e valaki utánunk a kórházi rendszerekben?
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelő egyik szolgáltatása, a Betegéletút lekérdezés segítséget tud adni ehhez. A szolgáltatás igénybe vételéhez szükség van az Elektronikus Ügyfélkapu (https://mo.hu) eléréshez kapott belépési azonosítóra és jelszóra.
Ha Önnek van már új, biometrikus személyi igazolványa, akkor otthonról, az Interneten is regisztrálhat, és kaphat belépési azonosítót az Ügyfélkapuhoz. Új személyi igazolvány hiányában pedig személyesen el kell fáradnia a legközelebbi Kormányablakhoz és ott igényelni a belépési azonosítót. Erre az EESzT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) Digitális Önrendelkezési Nyilvántartásának használatához ugyancsak szükség van, tehát mindenképpen ajánlott.
A 2006-os több-biztosítós egészségügyi reform egyik eredménye a TAJ authorizációnak nevezett folyamat (közérthetőbben jogviszony-ellenőrzés), amely azóta is törvényi kötelessége minden orvosnak, aki társadalombiztosítási ellátásban részesít egy beteget. Ez a számítógépes szolgáltatás úgy működik, hogy az orvos egy Internetes szolgáltatás segítségével ellenőrzi a TAJ érvényességét. Beküldi a kilenc számjegyet és erre a rendszer válaszol arra, hogy az adott személynek érvényes egészségbiztosítása van (zöld), nincs érvényes egészségbiztosítása (piros), külföldön rendelkezik érvényes biztosítással (kék), érvénytelen a TAJ szám (barna) vagy saját önkéntes biztosítás alapján ellátásra jogosult (sárga). Színkódokat használnak a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért.
A TAJ ellenőrzést az elmúlt években beépítették az orvosi informatikai szoftverekbe úgy, hogy az ellenőrzést automatikusan elvégezzék. Amikor a beteg belép a rendelőbe és átadja a TAJ kártyáját, majd megnyitják az új ellátás adatlapját – nos ekkor automatikusan elindul a TAJ ellenőrzés és az eredményről az orvos vagy az asszisztense azonnal kap értesítést. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartja a jogviszony-ellenőrzések dátumát és időpontját, és az intézmény nevét és kódját 2009. január 1-től kezdődően. Kezdetben ez még nem jelent meg a Betegéletút lekérdezés eredményében, azonban 2014. január 1-től kezdve az OEP (visszamenőlegesen 2009-ig) elérhetővé tette ezeket az adatokat. (Később, 2019-ben újraindult a naplózás, és a 2019 előtti adatok elektronikusan ma nem elérhetők, azonban levélben lehet igényelni őket.)
Mivel a jogviszony-ellenőrzést általában nem lehet kikerülni, ezért az illetéktelenül keresgélők elindítják az orvosi számítógépes rendszert, aztán nyitnak a keresett személy számára egy új adatlapot, mintha éppen kezelésben részesítenék – ekkor megtörténik a TAJ ellenőrzés – eztán pedig előkeresik a korábbi betegségeiről tárolt dokumentumokat. Aztán hirtelen meggondolják magukat és kilépnek az adatlapból, törlik azt, hogy ne maradjon nyom a tevékenységükről. Elfelejtik, vagy nem tudják, hogy a NEAK-nál már keletkezett egy jogviszony ellenőrzéssel kapcsolatos rekord.
Hogyan szerezzük meg a jogviszony ellenőrzések listáját? Ezt az alábbiakban mutatom meg.
1. Indítsa el a https://www.mo.hu weboldalt a böngészőben. A piros nyilak mutatják, hogy melyik menüre / nyomógombra kell kattintani.
2. A bal oldali menüben kattintson előbb az EGÉSZSÉGÜGY, majd azon belül az EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAI menüre, a jobb oldali listában görgessen lejjebb majd kattintson a BETEGÉLETÚT LEKÉRDEZÉS ÉS SAJÁT HÁZIORVOS ADATOK menüre.
3. A következő lapon az Ügyintézés indítása gombra kattintson. A szolgáltatáshoz be kell jelentkeznie az Ügyfélkapu azonosítójával, ezért most ez a lépés következik.
4. Kattintson a felső ÜGYFÉLKAPU gombra (ha van ÜGYFÉLKAPU+ regisztrációja, akkor arra) és jelentkezzen be. Ezt követően jut el a NEAK szolgáltatásához.
5. A bal felső sarokban a három piros vízszintes vonal egy menüt rejt. Arra kell kattintani. A piros nyíl mutatja. A lenyíló menüben a Betegéletút lekérdezés és saját háziorvos adatokra kattintson.
6. Az oldalon meg kell adni a lekérdezni kívánt időszakot – a jelenlegi beállítások mellett 15 évre visszamenőleg lehet adatokat lekérdezni, tehát 2008-ig. A törvény szerint ugyan már a halálig tart a megőrzési idő, tehát a régebbi adatok is megvannak, csupán egy programbeállítás miatt nem lehet a régebbi adatokat elérni. Írjuk be a kívánt időszakot. A dátumokat éééé.hh.nn. alakban kell megadni. Az éééé az évszámot, a hh a hónapot, az nn pedig a napot jelenti. A hónapot és a napot nullával kiegészítve kell megadni két számjeggyel.
7. A Tisztelt ügyfelünk türelmét kérjük … felirat azt jelzi, hogy a lekérdezés folyamatban van, és kis várakozás után megjelennek az adatok.
8. A BETEGÉLETÚT adatlapon megtaláljuk a TAJ számunkat, nevünket, születési dátumunkat és az aktuális háziorvosunk adatait. Az adatlapot több fejezetre osztották. Az első az ELLÁTÁSI ADATOK, ide a szakorvosi megjelenések, laborvizsgálatok, fekvőbeteg ellátások adatai kerülnek. Láthatjuk a szolgáltató nevét, címét, a dátumot és az ellátás magyar nevét, az ellátásért kifizette térítést, a kezelőorvos pecsétkódját és a kezelőorvos nevét. A következő fejezet a VÉNY (RECEPT) KIVÁLTÁSI ADATOK. Itt a vényre kiváltott gyógyszerek adatait tekinthetjük meg. Ezt követi a PÉNZBELI ELLÁTÁSI ADATOK és az ELBÍRÁLÁS ALATTI ELLÁTÁSI ADATOK fejezet. Ezt követi végül a JOGVISZONY ELLENŐRZÉSI ADATOK.
9. A jogviszony-ellenőrzésekkel kapcsolatos adatok fejezetben időrendben visszafelé megtalálhatók az ellenőrzések dátumai, egy intézmény kód, majd pedig a szolgáltató neve és címe. Fontos tudni, hogy az ellátási adatok között nem szerepelnek a háziorvosi vizsgálatok, viszont a jogviszony ellenőrzések között igen. Ennek figyelembe vételével kell tanulmányozni a listát. Ha találunk olyan ellenőrzési időpontot, amely nem a háziorvosunktól származik (vagy tőle, de biztosan tudjuk, hogy akkor nem jártunk nála), illetve olyan szakrendelőtől, kórháztól vagy klinikától származik, ahol abban az időpontban nem jártunk (ezt az ELLÁTÁSI ADATOK fejezetben le is ellenőrizhetjük), akkor azt már egy incidensnek lehet tekinteni.
10. Megfontolás után és mérlegelve az elszántságunkat – panasszal fordulhatunk az ellátó intézmény vezetőjéhez, aki köteles a panaszunkat kivizsgálni és írásban válaszolni. Erre 30 munkanapja van. Ettől függetlenül lehet a betegjogi képviselőnél is panaszt tenni. Ha a kapott válasszal nem vagyunk elégedettek, akkor az adatvédelmi hatósághoz fordulhatunk, vagy ügyvéd segítségével sérelemdíj igényt nyújthatunk be. Az illetéktelen kukucskálás etikai vétség is, ezért az intézmény orvosi etikai bizottságánál is panaszt tehetünk.
Sajnos a mai informatikai rendszerek naplófájljai nem érhetők el könnyen a betegek számára, így az illetéktelen betekintőknek nem igazán kell tartani retorziótól. Most kaptunk egy kis segítséget ehhez a NEAK szolgáltatásától. Ideje, hogy elkezdjük felszámolni ezt a rendkívül sértő és alantas viselkedést.
Dr. Alexin Zoltán