A magyar elektronikus egészségügyi adattár, az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) jogi szabályozása jelentős mértékben eltér az Európában szokásostól. Korábban ezen a portálon már szó volt az osztrák, a francia, a svájci és a német nyilvántartó rendszerről, amelyek mind az egyéni önrendelkezés alapján működnek, szemben a magyarral, amely kényszerintézkedés alapú. Az alábbiakban az olasz egészségügyi adattár jogi környezetéről lesz szó (2018. augusztus 31.)
Az olasz adatvédelmi törvény szövegének legújabb változatát az olasz adatvédelmi biztos honlapján találtam meg. Az oldalról letölthető az angol verzió is, amely azonban nem tartalmazza a legfrissebb módosításokat, így jobb az olasz nyelvűt használni. Legutoljára 2017-ben módosították az ún. Európa törvény, az (olasz) 2017. évi CLXVII. törvény, (XI. 20.) 28. cikkével. Egy kisebb módosításról volt szó, ami a tudományos és statisztikai feldolgozás feltételein módosított a GDPR hatályba lépésére tekintettel.
Az olasz adatvédelmi biztos hivatala már 2009-ben készített egy állásfoglalást az EHR rendszerekről és annyira fontosnak tartotta, hogy angol nyelven megjelentette Olaszország Hivatalos Lapjában. (Ugye milyen érdekes, hogy ott az adatvédelmi hatóság egy rendes állami hatóságként működik.) A biztosi hivatal honlapján elolvasható a hatóság által angolra fordított szöveg. A szövegben igyekszik tisztázni a HF (Health File) és az EHR (Electronic Health Record) forglamak jelentését és annak a véleményének ad hangot, hogy a HF a kezelőorvos által felvett adatokat jelenti (lehet elektronikus vagy papír alapú), míg az EHR egy konszolidált, több forrásból gyűjtött egészségügyi élettörténet. Az olasz biztos úgy vélte (velem egyezően), hogy a beteg kizárólagos joga eldönteni, hogy róla EHR adatokat létrehoznak-e és milyen adatokat fog az tartalmazni. Számos további állásfoglalás is született, amelyek össze vannak gyűjtve ezen az oldalon.
Annak érdekében, hogy az egyszerű állampolgár is eligazodjon az informatikai rendszerben összeállított egy tizenkét kérdésből álló GyFK (Gyakran Feltett Kérdések) listát. Az alábbiakban közreadok egy hozzávetőleges fordítást.
1. Mit jelenet az egészségügyi állomány kifejezés?
Az egészségügyi állományt olyan személyes adatokból hozzák létre egy adott ellátási esemény során, amely a betegre vonatkozik. Az állományt megoszthatják egymás között azok az egészségügyi dolgozók, amelyek az ellátásában részt vesznek az adott intézményen belül (pl. kórház, klinika, idősotthon stb.).
2. Mit jelent az egészségügyi betegrekord (dosszié) kifejezés?
Az egészségügyi dosszié arra szolgál, hogy hatékonyabbá tegye a diagnózis felállítását és a betegellátást egy egészségügyi intézményen belül. Lehetővé teszi, hogy különböző szakemberek, akik ott dolgoznak elérjék az összes egészségügyi információt, amelyek a korábbi beavatkozásokra vonatkoznak (fekvőbeteg ellátás, járóbeteg ellátás, sürgősségi ellátás) ugyanabban az ellátó intézményben.
3. Mi a különbség az egészségügyi dosszié és az egészségügyi állomány között?
A dosszié lehetővé teszi egy adott páciens élettörténetének rekonstruálását a számára nyújtott összes egészségügyi szolgáltatás nyilvántartása alapján, amelyet egy ellátó intézmény biztosított a számára. Az egészségügyi állomány egy olyan eszköz, amely az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott szakmai standardok alapján egyetlen egészségügyi ellátási eseményt ír le az érintett betegre vonatkozóan.
4. Ki ismerheti meg az egészségügyi dosszié tartalmát?
A dosszié tartalmát minden egészségügyi dolgozó jogosult megismerni az adott egészségügyi intézményben, aki az érintett gyógykezelésében részt vesz.
5. Van-e joga az érintett betegnek tudnia azt, hogy kik fértek hozzá az egészségügyi állományaihoz?
Igen. Az [olasz!] adatvédelmi hatóság által kiadott Útmutató szerint az érintett kérheti, hogy megismerhesse azon személyek listáját, akik a rá vonatkozó állományhoz hozzáfértek az intézmény, osztály a dátum és az időponttal adatokkal együttesen.
6. A dossziéhoz kezeléséhez szükség van-e az érintett hozzájárulására?
Igen. Az érintett tájékoztatás után adott hozzájárulására szükség van. Azt azonban világossá kell tenni (érthetően és precízen), hogy a dosszié kezeléséhez [létesítés, bővítés, lekérdezés, … (Alexin Z.)] adott hozzájárulás hiánya semmiben nem befolyásolja azt, hogy megkaphassa a kért egészségügyi ellátást.
7. Van-e lehetőség a dosszié adatkezeléséhez adott hozzájárulás visszavonására?
Igen. Ha a hozzájárulást visszavonják, a dossziét a továbbiakban nem lehet tovább kezelni. a benne tárolt információnak elérhetőnek kell maradnia az azt létrehozó személy [orvos] számára, de a továbbiakban nem lehet megosztani más osztályok, intézmények szakembereivel, akik az érintettet gyógykezelik.
8. Abban az esetben, ha az érintett cselekvésképtelen, kitől kell hozzájárulást kérni az egészségügyi dosszié létrehozásához?
Ebben az esetben a hozzájárulást az érintett törvényes képviselőjétől kell kérni. Gyermekek esetén, amikor elérik azt a kort, amikor önállóan hozhatják meg a döntésüket, a hozzájárulás kérést meg kell ismételni.
9. Van-e olyan eset, amikor az adatkezeléshez külön egyedi hozzájárulásra van szükség?
Igen. A jogi előírások miatt fokozott védelemben részesített adatok (szexuális erőszakkal kapcsolatos adatok, pedofília, HIV fertőzés, alkohol vagy drog használat) bevitele előtt az érintett személy külön tájékoztatására és hozzájárulására van szükség.
10. Kérheti-e az érintett, hogy bizonyos adatok ne legyenek láthatók az egészségükkel kapcsolatosan az egészségügyi állományokban?
Igen. Az érintett dönthet úgy, hogy bizonyos adat vagy teljes állomány ne legyen látható, amely ez után nem lesz elérhető róla az egészségügyi dossziéban.
11. Az elérhetőségre vonatkozó tiltás visszavonható-e?
Igen. Később az elérhetőségre vonatkozó tiltás visszavonható. Ha az érintett úgy döntött, hogy letiltja bizonyos adatok elérhetőségét, akkor erre a döntésre nem lehet következtetni a dossziéban elérhető adatok alapján.
12. Az adminisztrátorok milyen adatokhoz férhetnek hozzá az egészségügyi dossziéból?
Az adminisztrátorok kizárólag azokhoz az adatokhoz férhetnek hozzá, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz a feladathoz, amelyért felelősek (ezt hívják moduláris elérhetőségnek).
Az olasz adatvédelmi biztos több éves munkája eredményeként megszületett egy Kormányrendelet, amely az Elektronikus Egészségügyi Dosszié adatvédelmi kérdéseit rendezi, Decreto del Presidente del Consiglio dei Ministri 29 settembre 2015, n. 178, Regolamento in materia di fascicolo sanitario elettronico. Lényegében a fentieket kodifikálja.
Az 5. cikkben például ez szerepel:
5. Fokozottabb védelemre, anonimitásra jogosult érintettek
(1) Büntetésvégrehajtással kapcsolatos vagy az egészségügyi vagy szociális-egészségügyi dokumentumok bevitele a normális eljárási rendtől eltérően, annak érdekében, hogy védje a szeropozitív betegeket, önkéntes terhességmegszakításon átesett nőket, szexuális erőszak vagy pedofília áldozatait, kábítószerek, pszichotróp anyagok vagy alkohol használóit, az anonim szülést választó nőket, továbbá minden olyan adatot, amelyet a családtervezési konzultáción ajánlott vizsgálatokkal kapcsolatosak kizárólag akkor lehet elérhetővé tenni, ha az ellátott személy előzőleg írásban hozzájárult, feltéve hogy nem anonim módon kívánta igénybe venni a szolgáltatást, amikor eleve nem lehetséges az adatbevitel a dossziéba.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben annak a szakdolgozónak vagy egészségügyi szakembernek a feladata, hogy az írásos hozzájárulást megszerezze, aki az ellátást nyújtja.
A 6. cikk az érintett számára nyújtandó tájékoztatás követelményéről szól. A 7. cikk pedig a hozzájárulásokról.
7. cikk Az érintett hozzájárulása
(1) A Elektronikus Egészségügyi Dossziéba történő adatküldés kizárólag az érintett szabad akaratából, tájékoztatás után adott hozzájárulása alapján történhet.
(2) A hozzájárulás csak azután adható meg, miután az érintett (ügyfél) elolvasta a 6. cikk szerint összeállított tájékoztatást és megadta a kifejezett hozzájárulását.
(3) Gyermek vagy cselekvőképtelen személy esetén a hozzájárulást a törvényes képviselő adja meg, a szükséges személyazonosító dokumentumok felmutatása után.
(5) A hozzájárulást elektronikusan is meg lehet adni.
(6) Az érintett a hozzájárulást bármikor, elektronikusan is visszavonhatja.
…
(9) A (2) bekezdésben említett hozzájárulás érvényes arra az esetre is, amikor a szakdolgozók vagy egészségügyi dolgozók férnek hozzá a dossziéhoz sürgősségi, közegészségügyi vagy az érintett számára életveszély vagy azonnali és visszafordíthatatlan egészségi vagy fizikai kár esetén a 14. cikkben felsorolt módon.
Egy példa az alábbi honlapon található: https://www.fascicolo-sanitario.it. Érdemes összehasonlítani a magyar EESZT weboldallal, ahol gyakorlatilag semmilyen felhasználó segítség nincs, szemben az olasz oldallal. A 2015-ös adatkezelési tájékoztató már megváltozott, lásd a 2020-as frissítést. A magyar tájékoztató arról szól, hogy az érintett semmit sem tehet, nincsenek jogai, csak a mérhetetlen kiszolgáltatottság jut neki.
Ha valakinek a fentiek alapján az az ötlete támadna, hogy szívesen elmenekülne ebből a posványból – azzal csak egyet tudok érteni. Egyik szimpatikus ország mindjárt lehetne Olaszország. A Google Chrome automatikus fordítási szolgáltatásával lehet alapvető benyomásokat szerezni a hivatkozott weboldalak tartalmáról. Angol nyelvre célszerű kérni a fordítást, mert az a fordítási irány aránylag elfogadható.
Update 2020. Az olasz kormány a Covid-19 helyzetre tekintettel (milyen édes), „egyszerűsítette” az FSE dosszié megnyitását: a 34/2020. (július 17.) Kormányrendelet szerint már nem kell az érintettnek kezdeményeznie a megnyitást, hanem automatikusan az állam létrehozza a számára, és nem is kell beleegyeznie az adattovábbításba sem, mert az is automatikusan történik. Talán az még megmaradt, hogy tiltakozhat az adatok feltöltése ellen, és utóbb is töröltetheti az adatokat. Ellenkező esetben a halál után MÉG 30 évig megőrzik kutatási célból azokat (és még mondják, hogy a GDPR erősítette a páciensek jogait).
Dr. Alexin Zoltán