A foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra, amely 1-3 évente minden magyar munkavállaló számára kötelező, adott beutalón szerepel a TAJ azonosító. Ezt egy rendelet írja elő, holott az alkalmassági vizsgálat nem számolható el az egészségbiztosítás terhére. Valójában a munkaadók fizetik ki a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak (2023. szeptember 10.).
Az EESZT súlyos alapjogi sérelmek forrása – ez nem lehet kétséges. Különösen durva beavatkozás volt a magánszférába, amikor hatósági orvosi vizsgálatok során is elkezdték használni. Dr. Kásler Miklós miniszter 2019. október 20-i hatállyal módosította az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendeletet, és kötelezővé tette a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók csatlakozását 2020. január 1-ig az EESZT-hez, valamint jelentési kötelezettséget is előírt, amelyet 2020. június 1-től kellett teljesíteniük.
Egy szerencsétlen véletlen folytán egy 25 éves régi rendelet, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírta, hogy a foglalkozás-egészségügyi beutalón fel kell tüntetni a TAJ azonosítót. Volt egy időszak a rendszerváltás előtt, amikor a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat az egészségbiztosító fizette – de akkor még csak a kockázatos munkakörben foglalkoztatott dolgozók számára volt kötelező. Lendületből, rajta maradt a beutalón a TAJ. Nyilvánvaló, hogy huszonöt évvel ezelőtt nem azért tették rá, hogy ha majd 2020-ban elindul az EESZT, akkor kéznél legyen. A cél egészen más volt.
A TAJ azonosító, bár ezt néhány egészségpolitikus nem így látja, alapvetően az társadalombiztosítási jogosultságot igazolja. Nem véletlenül van szükség minden egyes támogatás (kedvezmény) igénybe vétele előtt a jogosult ellenőrzésére. Akinek a biztosítási státusza nem rendezett, nem vehet igénybe ellátásokat, támogatásokat sem az egészségbiztosítás terhére. Az Alkotmánybíróság már a 29/2009. (III. 20.) határozatában is kimondta, hogy a nem támogatott ellátások azonosítására a TAJ nem vehető igénybe, és hogy az egészségbiztosítási szerv nem kezelheti a nem támogatott ellátások adatait. Erre a megállapításra a célhoz kötött adatkezelés (GDPR 5. cikk) elvének, és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjának alkalmazásával jutott.
A foglalkozás-egészségügyi beutalón továbbított TAJ azonosító lehetővé teszi, hogy a vizsgáló orvos hozzáférjen az EESZT teljes adattartalmához. Ezt a jogot az orvosok vindikálták is maguknak. A magyar munkavállalókat egy-három évente foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra hajtják. Bár a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat nem végezhető el az egészségbiztosítási alap terhére (törvény mondja ki), ennek ellenére a beutalón szerepel a TAJ azonosító. A nézetem szerint alkotmányellenesen.
Ezért alkotmánybírósági indítványt nyújtottam be IV/1082/2020. ügyszámon annak érdekében, hogy a beutalóról a TAJ azonosítót vegyék le. Ezt az Ab. elutasította (érdemi vizsgálat nélkül), az indítványom elkésettségére hivatkozva. Ezt követően fordultam az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához 2021. május 7-én. Két év elteltével született meg a Jelentés, amely nekem adott igazat. A beadványom megjárta az adatvédelmi hatóságot is, amelynek a véleménye egyezett az enyémmel. Ezzel azonban az ügynek még nincs vége, mert a Biztos Úr a Belügyminisztert felkérte a jogszabály módosítására, de ez egyelőre még nem történt meg.
Érdekességként jegyzem meg, hogy a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény, amely végrehajtja az Alkotmánybíróság 15/1991. számú határozatát az univerzális személyi szám megszüntetéséről, meghatározza, hogy kik és milyen célból kezelhetik a TAJ azonosítót. E törvény lehetővé teszi, hogy a munkaadók kezeljék a TAJ-t a járulékok (adók) befizetése céljából. Viszont más egyéb célból NEM. Ezért alkotmányellenes a beutalón a TAJ feltüntetése. A Biztos Úr jelentéséből az is következik, hogy a magánorvosok SEM követelhetik a TAJ-t, csak akkor, ha arra valamilyen, az egészségbiztosítás által támogatott ellátás céljából szükség van. Sőt, ilyenkor a beteg eldöntheti, hogy milyen cél(ok)ból adja át a TAJ-t.
Dr. Alexin Zoltán