A magyar állam az orvosi titoktartás kétezer éves hagyományát folyamatosan felszámolja. Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény durva és agresszív módon vonja el a bizalmas adatkezeléshez fűződő állampolgári jogokat. Mintegy 40 cél érdekében kötelezi az egészségügyi személyzetet, hogy bizalmas adatokat jelentsenek kormányzati szerveknek vagy továbbítsanak más orvosoknak. (2011. március 4.)
Az orvosi titoktartás elve a Hippokratészi esküben már megtalálható és a mai napig a végzős orvostanhallgatók megfogadják, hogy a pácienseik betegségére vonatkozó információkat megőrzik. Nos, ez minden rendes jogállamban így van – kivéve Magyarországot, ahol olyan törvény van hatályban, amely elvonja ezt a jogot.
Nem csak arról van szó, hogy bizonyos korlátozásokat vezet be a törvény, hanem egész egyszerűen a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot egy az egyben elvonja. Olyan mintha az Alkotmány 59. §-a vagy az adatvédelmi törvény nem is létezne, mintha nem is egy európai jogállamban lennénk. Az orvoshoz forduló személyek hasonló (sőt súlyosabb) kényszerintézkedés alatt állnak, mint a tömeggyilkos terroristák – mivel az ő esetükben van lehetőség egy-egy intézkedés elleni jogorvoslatra, van remény a kényszerintézkedés megszüntetésére egy idő után. A mai egészségügyben nincs tiltakozás, jogorvoslat, fellebbezés – a kényszerintézkedés megszüntetésére remény sincs.
Az egészségi állapot úgy viselkedik mint a büntetett előélet azzal a különbséggel, hogy a bűnözők esetén egy idő után mentesítés áll be – nos ilyen az egészségügyben nincs. Az adatkezelés jelenleg az emberi méltóság ellen elkövetett durva agresszió. Ezért 2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordultam (nem először) a méltatlanul megalázó kényszer adatkezelés megszüntetése érdekében. Az indítványaim 2006 óta elbírálásra várnak – ezért most közzé fogom tenni őket. A legutóbbi indítványaim szövege letölthető az alkotmánybírósági határozatok közül.
Dr. Alexin Zoltán