A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemrégen benyújtotta a T/3586 számú törvényjavaslatot, az új adatvédelmi törvényről. A törvényjavaslat radikálisan újraszabályozza az adatvédelmi hatóság működését, de változatlanul hagyja az adatvédelmi jog megvalósítását. Ezeket a paragrafusokat a régi törvényből vette át lényegében változatlan formában. (2011. július 6.)
A sürgősséggel tárgyalt és várhatóan hamarosan elfogadásra kerülő törvény az adatvédelem európai jogával komolyan konfrontálódik és szembe kerül számos nemzetközi egyezménnyel. A fő problémát a törvénynek az a szabályozása jelenti, amely szerint adatkezelésre önkéntes hozzájárulással vagy egy törvényben leírt kötelezettség alapján kerülhet sor.
A törvényi felhatalmazás megkövetelése elvben szigorúságot jelent, azonban a Parlament semmilyen korlátot sem állít az adatkezelések elé, gyakorlatilag olvasatlanul szavaz meg minden adatgyűjtést és korlátlanul kiszolgáltatja az állampolgárokat a hatalom számára. A törvényi szabályozás ellen ugyanis nem lehet fellépni az adatvédelmi hatóságnál, a bíróságoknál, sőt 2012-től még az Alkotmánybíróságnál sem. Ez nagy mértékben rombolja a hatósági kényszerintézkedések elleni fellebbezés alkotmányos jogát – amit az adatvédelmi törvény egyszerűen elvon.
Az EU jogban az adatkezelésre (a magyar kettővel szemben) három esetben kerülhet sor:
1. Ha egy törvény az állam alapvető hatalmi funkciói (honvédelem, bűnüldözés, adózás, nemzetbiztonság, …, katasztrófa, életveszély elhárítása) érdekében elrendeli. A teljes felsorolás megtalálható az EJEE (Emberi Jogok Európai Egyezménye, 8. cikk 2. pont). Ebbe a körbe tartozik a Rendőrségi törvény, Büntető eljárásról szóló törvény, Nemzetbiztonsági törvény, A minősített adatok védelméről szóló törvény, Az ÁNTSZ-ről szóló törvény, … , nyomozati eljárás, szabálysértések, környezetvédelem, kábítószer, stb. Kb. 30-40 törvény.
2. Amikor az adatvédelmi törvény megengedi az adatkezelést: közérdekű feladat ellátása érdekében; az érintett vagy az adatkezelő jogos érdekében; polgári jogi szerződéses kapcsolatba kerülés feltételeként. Itt az EU jog szándékosan nem kívánja, hogy az adatkezelést törvény rendelje el – sőt az ilyen adatkezelések esetén a törvényi szabályozás ellentétben állna a hatósági kényszerintézkedés elleni fellebbezés jogával. Ezért, szándékosan nem rendeli el törvény az adatkezelést. Ezekben az esetekben tehát az adatvédelmi biztos vagy a bíróság előtt lehet vitatni az adatkezelés jogosságát, arányosságát, szükségességét. A magyar jogban több mint 700 jogszabály rendel el közérdekű feladat ellátása érdekében kényszer adatkezelést, tiltakozás, fellebbezés és bírósági jogorvoslat nélkül. Ez jelentősen sérti az egyének jogát személyes adataik védelméhez. Indokolatlanul elvonja a hatósági kényszerintézkedésekkel szembeni fellebbezés alkotmányos jogát. Legutóbb a magánnyugdíjpénztárak tagjai, mintegy 3,5 millió személy befizetéseinek személyes adatai felett szerzett korlátlan jogot magának a kormányzat (munkáltatók, bérek, betegállományok, TAJ számok, lakcímek).
3. Ha az érintett az adatkezeléshez a hozzájárulását adta.
Az EU jogban létezik a magán- és családi élet fogalma, ami egy olyan szférát jelent, ahová az állam be sem tekinthet (AB. 36/2005. X. 5.) A magánélet pontos tartalmát az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) esetjoga szabályozza. Az egészségre vonatkozó információ a magánélet része 1985 óta. A magyar jogban azonban nem – mintegy 40-50 olyan jogszabály lehet hatályban, amely az EJEB szerinti magánélet állami erőszakszervezet általi elvonását valósítja meg – ugyancsak tiltakozás, fellebbezés és bírósági jogorvoslat lehetősége nélkül. Rendkívül sok személyes egészségügyi adat található a kormányzat különböző hivatalaiban – gyakorlatilag védelem nélkül, az érintettek tudomása nélkül.
A Magyar Köztársaságnak fogalma sincs az EJEE egyezmény tartalmáról, a Európa Tanács adatvédelmi egyezményéről, az Európai Parlament 95/46/EC irányelvének működéséről és értelméről. Semmilyen ismeretei nincsenek az EJEB esetjogáról, arról, hogy mi az a magánélet, ugyanis ilyen Magyarországon nincs.
Az új adatvédelmi törvény elfogadásával Magyarország kiteszi magát az európai emberi jogi hatóságok újabb vizsgálatának. A magyar adatvédelmi jogi szabályozás annyira ellentmond az európai jognak, hogy ez jelentősen meghaladja a médiatörvénnyel vagy az új Alaptörvénnyel kapcsolatos problémákat. Az alapvető jogok nagyon súlyos sérelmét konzerválja.
Dr. Alexin Zoltán