Az elmúlt év utolsó ülésnapján hozta meg 174/2011. (XII. 29.) számú döntését az Alkotmánybíróság a háziorvosok jelentésével, és az extra vonalkóddal kapcsolatos indítvány ügyében. Hétéves várakozás eredménye ez a döntés. (2012. január 10.)
Az orvosi vények különleges személyes adatokat hordoznak, számos olyan azonosító van rajtuk, amellyel az adatok konkrét élő személyhez kapcsolhatók. A gyógyszerfogyasztás a magánélet része, orvosi titok. A társadalombiztosítási támogatások pénzügyi elszámolását azonban a kormányzat olyan módon valósította meg, hogy minden egyes vényre felírt 1 doboz tabletta, kenőcs, kúp személyes adatait a társadalombiztosítási rendszer begyűjti, és 15 évig folyamatosan nyilvántartja 10 millió állampolgárról.
Számos országban a támogatott gyógyszerek minden egyes doboza egységes támogatást kap: 1, 2, 5, 10 EUR-t, ezért a pénzügyi elszámoláshoz nincs szükség a tételes gyógyszerlistára személyenként, hanem csak arra, hogy 1 doboz 5 EUR kategóriába tartozó gyógyszer. Ez nagyságrendekkel humánusabb megoldás a magyar adatgyűjtésnél, ahol ezen kívül még BNO kód is tartozik a vényekhez. A magánélet jelentős sérelmét jelenti, hogy nemcsak a támogatott, hanem a támogatás nélkül vényre felírt gyógyszerek adata is folyamatosan vándorol az OEP adatbázisába. Eleinte még szinte minden vényre adott támogatást a tb. (90%-ot), majd ez folyamatosan leapadt, ma már 25%-ot ad csupán, és a vényre kapható 16000-féle gyógyszerből csak 4000 a támogatott egyáltalán. A nem támogatott vényköteles körbe már számos fontos gyógyszer tartozik: fájdalomcsillapítók egy része, néhány antibiotikum, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, szinte minden pszichiátriai, addiktológiai, nőgyógyászati, urológiai, andrológiai, hormontartalmú szer.
A nem támogatott gyógyszerek személyes adatainak kezelése 1998. január 1-től kezdve jogellenes az OEP-nél, két törvény is tiltja: az egészségügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-a, és az Egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79. § (2) bekezdése is. Mégis a mai napig folyik a törvénytelen adatgyűjtés. Az Alkotmánybíróság az első döntését vény ügyben a 2008. szept. 15-én hozta meg: 1034/E/2005, majd nem sokkal később 2009. március 21-én a 29/2009. számú döntését. Az első döntés megállapította, hogy egy miniszteri rendelet nem terjesztheti ki a Parlament által megszabott kereteket, nem alapíthat törvényben meg nem engedett adatkezelést. A második döntés pedig már a vényírási rendeletek alkotmányellenességét mondta ki – mivel azok különleges személyes adatok kezelését rendelték el, törvényi felhatalmazás nélkül.
A vények adattartalmáról szóló új törvényi paragrafus, 2009. október 1-től változtatta meg a vények adattartalmát. Megtiltotta, hogy a nem támogatott vényekre TAJ és BNO kerüljön. Azt hinné az ember, hogy ezzel a probléma véget ért. Nem így történt. Az új törvénymódosítás után pár nappal a miniszter Dr. Székely Tamás, olyan rendeletet bocsátott ki, amely elrendelte, hogy minden vényre extra vonalkódot kell nyomtatni, amely tartalmazza a TAJ és BNO kódokat. Ebből talán érzékelhető, hogy milyen fontos magánérdekek működnek az egészségügyben, hogy egy ilyen, nyilvánvalóan törvénysértő rendelet megalkotását is vállalta a miniszter, csakhogy a különleges személyes adatokat megszerezzék.
Amikor ez kiderült, többen jogvédő szervezetekhez fordultunk, elsőként az Adatvédelmi Biztos Hivatalához, de a Legfőbb Ügyészséghez és az Egészségbiztosítási Felügyelethez is. Eredménytelenül. Az extra vonalkód ügyében azután újra alkotmánybírósági beadványt adtam be: 1211/B/2011. számon. Ebben részletesen feltártam az évek óta folyamatosan tartó jogsértés különböző dokumentumait. E honlapon ezeket közzétettem, pl. két szegedi patika finanszírozási szerződését, amelyek láthatóan a 29/2009. számú AB döntés után születtek, ugyanakkor fittyet hánynak az AB határozatának és továbbra is jogellenes adatküldésre kényszerítik a patikákat.
Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy a már-már elveszettnek hitt ügyet az AB mégis napirendjére vette és utolsó ülésnapján döntött is: 174/2011. számú határozatában újból megerősítette: az OEP-nek semmi keresnivalója sincs a nem támogatott ellátások terén. Ilyen ellátások személyes adatait nem kezelheti. Ez a döntés nem kapott nagy visszhangot a sajtóban, síri csend honol. Ezért beadvánnyal kerestem meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy szerezzen érvényt az AB határozatának. Tekintettel arra, rendkívül jelentős magánérdekek fűződnek ezeknek az adatoknak a megszerzéséhez és az adatokkal való visszaéléshez – ezért e legcsekélyebb gyanú esetén is feljelentés megtételére kértem a hatóság elnökét.
A vények adatkezelésének problémái még ezzel sem értek véget. Közeleg az elektronikus vények bevezetése, amely ismét óriási veszélyeket és a visszaélések újbóli felbukkanását hozhatja magával. A tervek szerint minden elektronikus vényt egy országos adatbázisban összegyűjtenének és évekig tárolnák. Ez újfent az emberi méltóság elleni barbár támadás, és távolról sem emlékeztet az információs önrendelkezésre.
A külföldi vényeken újabban további védelmi intézkedéseket alkalmaznak. Tekintettel arra, hogy a vényeket pénzügyi bizonylatként is használják, mindenféle hatóság szortírozza, válogatja őket Magyarországon is, ezért civilizáltabb országokban a név/cím mezőt leragasztják és csak egy egészségügyi azonosító szám látszik (támogatott esetben). Nem támogatott vényre a név eleve rá sem kerül. Az öntapadós címkét csak a patikus aláírásával lehet eltávolítani a vényről, életfontosságú érdek fennállása esetén.
A http://www.tisztessegesadatkezeles.org portálon elolvashatók a hivatkozott dokumentumok a Letöltések Kategóriái / Alkotmánybíróság oldalon.
Dr. Alexin Zoltán