A lelkiismeret fontos és hasznos emberi tulajdonság. Visszafog, gátol akkor is, ha hatalmánál fogva az ember valamit megtehetne. A lelkiismeret nem materiális korlát, hanem belső tulajdonság. A később felébredő lelkiismeret gyakorlatilag ajándék, ami a rádöbbenést, a tudatosulást jelenti. (2012. szeptember 9.)
Az egészségügyi adatvédelemben az unalmas, szürke hétköznapokat csak néha szakítja meg egy nagyobb katasztrófa, tragédia. Hajnal vagy derű már évek óta nem tapasztalható. A nyár végén azonban történt egy dolog, amit érdemes megemlíteni, mintha valami fényt láttam volna. Az Országos Egészségpénztár 2012 nyarán adatvédelmi tájékoztatást tett közzé az interneten.
A történet régen kezdődött, még 2008-ban. Abban az évben adatvédelmi keresetet nyújtottam be közérdekű adatok igénylése tárgyában az Országos Egészségpénztár ellen a Budapesti Központi Kerületi Bírósághoz. Később az ügy a Fővárosi Bírósághoz került. A per tárgya az adatvédelmi felelős, adatvédelmi szabályzat és az előzetes adatvédelmi tájékoztatás átadása volt. Az adatvédelmi felelős és adatvédelmi szabályzat közérdekűségével kapcsolatban kezemben volt az adatvédelmi biztos állásfoglalása – ezért az adatvédelmi felelős elérhetőségét, és az adatvédelmi szabályzatot a kereset benyújtása után, de még a per előtt megküldték – akkor nyilvánosságra hozásról még nem eshetett szó. A per iratai anonimizált formában elolvashatók a Bírósági Határozatok Gyűjteménye oldalon. A jogerős határozat a Fővárosi Ítélőtáblán született.
A tárgyalás után nem sokkal az adatvédelmi felelős elérhetőségi adatai és az adatvédelmi szabályzat teljes változata megjelent a weben. Ami még hátra volt, az az előzetes adatvédelmi tájékoztatás. Ennek közzétételére került sor 2012 nyarán. Az OECD országok adatvédelmi irányelve már 1980-ban kimondta, hogy a személyes adatok kezelésének alapvető morális előfeltétele az előzetes tájékoztatás. E nélkül az adatkezelés nem lehet tisztességes. A magyar adatvédelmi törvény 1992 óta kötelezővé tette az előzetes adatvédelmi tájékoztatást – de az egészségügyben 20 évvel a törvényi rendelkezések után sem lehet érvényt szerezni ennek az előírásnak. A tájékoztatás megadása időt és energiát venne el. Az ellátó rendszer semmilyen energiát nem hajlandó erre áldozni, hatalmi kérdésnek tekinti.
Az OEP (és más hatóság is) megtalálta az adatvédelmi törvényben azt a kiskaput, hogy hogyan lehet elkerülni a tájékoztatás megadását. A törvény ugyanis nem tartalmazza azt, hogy kinek kell megadnia az előzetes tájékoztatást. Míg az EU 95/46/EC adatvédelmi irányelve úgy szól, hogy az adatkezelő, vagy megbízottja köteles az előzetes tájékoztatást megadni, addig a magyar törvény úgy szól, hogy az érintettet előzetesen tájékoztatni kell – így általános alannyal. A törvényben csak az nem szerepel, hogy kinek. Ugyanez a fogalmazás van jelen az új, információs önrendelkezési jogról szóló törvényben is. Szép kis önrendelkezés az ilyen!
A Fővárosi Bíróság és az Ítélőtábla is úgy tartotta, hogy e törvényi megfogalmazás miatt nem lehet az OEP-et jogilag kötelezni az előzetes tájékoztatás megadására. Szerintük a mindenkori kezelőorvos lenne köteles tájékoztatást adni. Az, aki az adatkezelésről semmit sem tud, és még a saját számítógépén zajló folyamatokba sincs beavatva.
A MedicalOnline 2012 februári adatvédelmi konfereciáján az új adatvédelmi hatóság elnökhelyettese volt jelen, akitől lehetett kérdezni. Ekkor feltettem azt a kérdést, hogy – félretéve a jogszabályokat – csupán az adatkezelés morális oldalát nézve, elfogadhatónak tartja-e, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán sem lehet kikényszeríteni hogy egy adatkezelő előzetes adatvédelmi tájékoztatást nyújtson. (Az OEP képviselője is jelen volt.) A válasz diplomatikus volt, de az előzetes tájékoztatás szükségességét hangsúlyozta. Aztán nyáron megjelent az előzetes tájékoztatás is.
Dr. Alexin Zoltán