Több éve figyelemmel kísérem a NEAK (OEP) adatszolgáltatási tevékenységét a különböző – nem egészségügyi – szervek, hatóságok számára. A statisztikai adatok megmutatják az adatfolyam intenzitását és kockázatát az egyes polgárok számára. Bár az Infotv. 2018-ban előírta, hogy az érintetteket kötelezően tájékoztassák az adatkérésekről a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény azonban még mindig tiltja a polgárok tájékoztatását, ha ez gátolná a nyomozást [valahogyan mindig gátolja], így aztán már a sértetteket sem tájékoztatják arról, hogy a rendőrség milyen adatokat (bizonyítékokat) szerzett be róluk. (2021. május 4.)
Elsőként a Nem egészségügyi célú adatlekérésék száma az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál című írásomban 2016-ban, majd később a Nem egészségügyi célú adatkérések a NEAK-tól című írásomban 2018-ban foglalkoztam azzal, hogy az egyes hatóságok hányszor fordultak személyes adatokért a NEAK-hoz. Később kiderült, hogy ezek az adatkérések nem arra irányultak, hogy az érintetteknek mi a TAJ azonosítójuk, vagy hogy milyen természetes személyazonosítóik vannak, hanem konkrét egészségügyi ellátásra, gyógyszerfogyasztásra, kezelésen történt megjelenésre vonatkoznak. A korábbi cikkekben szereplő adatokat egyesítettem azokkal, amelyeket pár napja kaptam meg a NEAK-tól. Rendesek voltak tizenöt napon belül elküldték, köszönettel tartozom nekik.
Adatkérések száma az OEP-től jogcímenként 2014-2020 között
Adatkérések száma az OEP-től jogcímenként 2014-2020 között
| 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | ||
| 1 | a) büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, az előkészítő eljárást folytató szerv,1 a bíróság, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő | 0 | 4858 | 11907 | 13041 | 8004 | 8542 | 8700 |
| 2 | b) szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek | 0 | 326 | 45 | 66 | 63 | 124 | 12 |
| 3 | c) potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 4 | d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 |
| 5 | e) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett tartalékosok békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált behívása érdekében, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott körben | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 6 | f) az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 |
| 7 | g) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében, | 0 | 33 | 0 | 0 | 1 | 4 | 1 |
| 8 | h) halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos. | 0 | 0 | 0 | 4 | 0 | 0 | 0 |
| 9 | i) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben, valamint a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott szakmai vizsgálat során a közlekedésbiztonsági szerv2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
1: 2018. július 1-től, az új Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény alapján a nyomozóhatóságnak már az előkészítő eljárás ideje alatt is korlátlan lehetősége van egészségügyi adatokhoz jutni.
2: A 2015. évi CLXX. törvény a (tömeg)közlekedési balesetek körülményeit kivizsgáló bizottságok is hozzáférhetnek személyes egészségügyi adatokhoz 2015. november 15-től.
Mit figyelhetünk meg az adatokat megtekintve?
A rendőrségi megkeresésekben előbb egy gyors emelkedés, majd 2018-ban erős csökkenés figyelhető meg, de aztán ismét emelkedő tendencia figyelhető meg. Nem tudom, hogy ez betudható-e a GDPR, de még inkább az EU 2016/680. Bűnügyi irányelv hatályba lépésének? A szabálysértési ügyekben történt adatkérések száma nagyot zuhant 2020-ban, ez már valószínűleg a koronavírus-járvány hatása. A titkosszolgálatok is kértek adatokat egy-egy személyről az utóbbi három évben nemzetbiztonsági átvilágítás céljából.
A bűnügyi irányelv egyik fontos újítása, hogy megköveteli az érintett tájékoztatását. Ezt lehet valamennyit késleltetni (nyomozási érdekből), de az elképzelhetetlen, hogy egyáltalán semmilyen tájékoztatást (és jogorvoslati lehetőséget) se kapjanak az érintettek. Az Infotv. így szól:
16. § (1) Az előzetes tájékozódáshoz való jog érvényesülése érdekében az adatkezelő az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által végzett adatkezelési műveletek megkezdését megelőzően vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul az érintett rendelkezésére bocsátja
a) az adatkezelő és – ha valamely adatkezelési műveletet adatfeldolgozó végez, az adatfeldolgozó – megnevezését és elérhetőségeit,
b) az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségeit,
c) a tervezett adatkezelés célját és
d) az érintettet e törvény alapján megillető jogok, valamint azok érvényesítése módjának ismertetését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg, azzal azonos módon vagy az érintettnek címzetten az adatkezelő az érintett számára tájékoztatást nyújt
a) az adatkezelés jogalapjáról,
b) a kezelt személyes adatok megőrzésének időtartamáról, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól,
c) a kezelt személyes adatok továbbítása vagy tervezett továbbítása esetén az adattovábbítás címzettjeinek – ideértve a harmadik országbeli címzetteket és nemzetközi szervezeteket – köréről,
d) a kezelt személyes adatok gyűjtésének forrásáról és
e) az adatkezelés körülményeivel összefüggő minden további érdemi tényről.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítését az elérni kívánt céllal arányosan az adatkezelő késleltetheti, a tájékoztatás tartalmát korlátozhatja vagy a tájékoztatást mellőzheti, ha ezen intézkedése elengedhetetlenül szükséges
a) az általa vagy részvételével végzett vizsgálatok vagy eljárások – így különösen a büntetőeljárás – hatékony és eredményes lefolytatásának,
b) a bűncselekmények hatékony és eredményes megelőzésének és felderítésének,
c) a bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazott büntetések és intézkedések végrehajtásának,
d) a közbiztonság hatékony és eredményes védelmének,
e) az állam külső és belső biztonsága hatékony és eredményes védelmének, így különösen a honvédelem és a nemzetbiztonság vagy
f) harmadik személyek alapvető jogai védelmének
biztosításához.
A fenti (3) bekezdés ellenére a Büntető eljárásról szóló 2017. évi XC. törvény így szól:
264. § (1) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a kérelemben foglaltakat a megállapított határidő alatt teljesíteni vagy annak észlelését követően a teljesítés akadályát haladéktalanul közölni. Az adatszolgáltatást hiányos vagy töredékadatok esetén is teljesíteni kell.
(2) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet köteles a kérelemben foglaltakat – ideértve különösen az adat feldolgozását, írásban vagy elektronikus úton való rögzítését és továbbítását – térítésmentesen teljesíteni.
(…)
(7) Ha az adatkérésről történő tájékoztatás a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné, az adatszolgáltatást kérő szerv erre vonatkozó kifejezett rendelkezése alapján az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelem tényéről és a kérelemben foglaltakról, valamint az annak során teljesített adattovábbítás tartalmáról másnak nem adhat tájékoztatást és köteles biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak. A kérelemmel érintett személynek a saját személyes adatai kezelésére vonatkozó tájékoztatás iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására az adatkérés céljából sor került. Erre az adatkérés keretében megkeresett szervezetet az adatkérésre vonatkozó kérelemben figyelmeztetni kell.
(8) A (7) bekezdés szerinti korlátozás az előkészítő eljárás befejezéséig, illetve a nyomozás befejezéséig tarthat, kivéve, ha a korlátozás megszüntetése az érintettel szemben folytatott más büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A korlátozás megszüntetéséről az adatkérés keretében megkeresett szervezetet tájékoztatni kell.
Valahogyan mindig az jön ki, hogy a tájékoztatást az érintett személy sosem kapja meg. Ez fáradság a rendőrségnek vagy a bíróságnak. A NAIH elnöke a NAIH/2020/7906/3 számú levelében kérte a törvény módosítását a Belügyminisztériumtól, egyelőre eredmény még nincs. Az EU Bűnügyi irányelv 2018. május 6-án lépett hatályba, ma meg 2021. május van.
Dr. Alexin Zoltán