2021. június 29-én jól eldugva az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvényben megjelent és már másnap hatályba lépett az EESZT teljes bedarálásáról szóló törvénymódosítás. Ez azt jelenti, hogy az EMMI és az OKFŐ korlátlanul hozzáfér bármilyen intim adathoz, naplózás nélkül az EESZT-ből, mindenféle felelősség nélkül egy perverz kukkoló adatbázissá silányítva azt (2021. július 9.).
Korábban az EESZT-hez az alábbi célokból lehetett hozzáférni:
a) az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,
b) a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,
c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
d) a népegészségügyi [Eüak. 16. §], közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele,
e) a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási ellátás megállapítása (ez a lehetőség 2021. január 1-én nyílt meg, visszamenőlegesen kinyitva az adatelérés lehetőségét a korábbi adatokhoz is).
A fenti öt cél jelentősen kibővült 2021. június 29-én. Ettől a naptól kezdve az EESZT-ből az állam az alábbi célokból kaphat személyes adatokat (zéró önrendelkezés mellett). Az alábbi új célok jelentek meg a fenti öt célon felül:
a) a betegjogok érvényesítése,
b) egészségügyi szakember-képzés,
c) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,
d) statisztikai vizsgálat,
e) hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,
f) az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása,
g) az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása, valamint a társadalombiztosítási ellátások megállapítása, kifizetése és a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése érdekében,
h) bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés,
i) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében,
j) közigazgatási hatósági eljárás,
k) szabálysértési eljárás,
l) ügyészségi eljárás,
m) bírósági eljárás,
n) az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása,
o) a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, biztosi vagy közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik,
p) köznevelés, szakképzés, illetve felsőoktatás céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása,
q) a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség teljesítésére való alkalmasság megállapítása,
r) munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés,
s) az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében,
t) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések – ideértve a fokozott expozíciós eseteket is – kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele,
u) az egészségügyi dolgozókkal szemben lefolytatott etikai eljárás,
v) eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása, és ezen gyógyszerekkel kezelt kórképek finanszírozási eljárásrendjének alkotása,
w) betegút-szervezés,
x) az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékelése és fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatások értékelési szempontjainak rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése,
y) az egészségügyi rendszer teljesítményének ellenőrzése, mérése és értékelése,
z) az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében,
zs) az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése.
Mik a veszélyei annak, hogy ilyen sok új cél jelent meg és ráadásul visszamenőleg enged meg hozzáférést az adatokhoz?
Az új célok többsége nem vesz figyelembe semmilyen hozzáférési korlátozást, ezek mind kényszerintézkedés alapján adnak hozzáférést ismeretlen szereplőknek (leginkább a NEAK, EMMI, OKFŐ, NNK-nak). A Digitális Önrendelkezés lényegében egy vicc lesz – a személyes orvos-beteg találkozásokra lesz csak érvényes, de közben Terabájt méretű személyes egészségügyi adattömeget vesz ki belőle némely állami hatóság. Lényegében megszűnik a felelősség, az elszámolási kötelezettség. A polgárok soha nem szerezhetnek tudomást arról, hogyan fosztogatják a személyes adataikat.
Miért is volt erre szükség?
1. Teljesen nyilvánvaló, hogy a 2020. májusban kiadott „spicli rendelet”, amely az EESZT eseménynaplójából a fekvőbeteg ellátási adatokat elrendelte továbbítani a NEAK-hoz. Azért, hogy a NEAK szankcionálhassa azokat a kórházakat, amelyek nem jelentenek az EESZT-nek. Egyszerűen nem fizetett a NEAK, ha nem jelentették le az esetet. Ha pedig egy kórház jelentett az eseménynaplóba, akkor már valószínűleg minden más dokumentumot is feltöltött. Ez egy nyilvánvalóan törvényellenes rendelet, számos sebből vérzik, ráadásul a NEAK végtelen ideig gyűjtheti a polgárok – magánellátóknál is végzett – fekvőbeteg ellátási adatait (pl. plasztikai sebészet, urológiai és nőgyógyászati műtétek). Egy végtelenül agresszív hatalmi erődemonstráció, amit az Alkotmánybíróságon meg is támadtam. A mostani módosítás (visszamenőleg) nem teszi elfogadhatóbbá, sokkal inkább mutatja a jogrendszer végletes romlottságát.
2. Az is egyértelmű, hogy a kórházi ágyak kiürítése ürügyén az EMMI és az Operatív Törzs belelátott az EESZT-ben rögzített zárójelentésekbe, a betegek személyes adataiba. Ezt bíróság előtt nehéz lenne kimagyarázni. Ezért fog nemsokára hatályba lépni az Eütv. egy újabb módosítása, amely egyrészt az Operatív Törzsnek korlátlan adatelérési jogot ad, másrészt kizárja azt, hogy az érintett a hozzáférésekről tudomást szerezzen. Ez ismét egy abszolút tisztességtelen alantas kukkolás.
3. A napokban lépett hatályba a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségről (NAÜ) szóló új törvény, amely az érintettek feje felett, korlátlan adathozzáférést ad a NAÜ-nek. Ezért is volt szükség arra, hogy a célok között megjelenjen az orvostudományi kutatás, és a statisztikai feldolgozás. A NAÜ esetében a törvény tartalmazza azt, hogy csak személyazonosításra alkalmatlan adatokat adhatnak el vállalatoknak, az azonban már egyáltalán nem mindegy, hogy mi számít személyes adatnak. A Kúria nem régen úgy ítélt, hogy ha az adatok között nincs név, anyja neve – akkor az már nem személyes adat. Óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelent egy ilyen dühből, dilettantizmusból, kizárólag az államnak történő megfelelés érdekében hozott ítélet.
Azt is megjegyzem, hogy az orvostudományi kutatásokról szóló mai törvényi rendelkezés úgy szól, hogy az érintettet nem kell értesíteni, tájékoztatni a felhasználásról, és az engedélyét sem kell kérni – tehát simán csorgathatják a nyálukat a képernyőre, semmit sem fog az érintett erről megtudni. Ez megint egy végtelenül aljas dolog!
4. Az EMMI-nek úgy tűnik le kell mondania a magánorvosok ellátási adatairól (de nem nagyon szeretné). Ezért folyamatosan fenyegetőzik, fröcsögi az újabb és újabb rendeleteket. Félrevezeti az orvosokat és a betegeket egyaránt. A törvénymódosításból szinte érezni lehet a fortyogó düh, és agresszió mindent elborító folyamát. – „Hogy merészeli valaki kétségbe vonni, hogy az állam (az EMMI) bármilyen adatot maga alá gyűrhet és azt csinál vele, amit csak akar?” (A magánorvosok jelentési kötelezettsége ellen is adtam be alkotmánybírósági indítványt.)
5. A rendőrség, büntető bíróság, honvédelem, a titkosszolgálat, sőt a szabálysértési hatóság is igényelhet adatokat és érintett tájékoztatása nélkül. A törvényben az áll, hogy az érintettet tilos tájékoztatni.
A reggeli Appellplatzon meztelenül sorakozik fel a láger, a teljes lakosság, hogy az EMMI és az OKFŐ megszemlélje a tenyészállatokat. Ilyen alávalóan aljas támadás a magyar lakosság ellen egy normális jogállamban elképzelhetetlen lenne.
Dr. Alexin Zoltán