Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) a polgárok korlátozhatják a személyes egészségügyi adataik elérését. Az alapbeállítás túlságosan megengedő. A Hozzáférést teljesen tiltó állapot a legszűkebb hozzáférést engedi csak meg. Ebben az írásomban a teljes tiltással kapcsolatos fontosabb tudnivalókat foglalom össze (2021. június 27.).
Több éve figyelemmel kísérem a NEAK (OEP) adatszolgáltatási tevékenységét a különböző – nem egészségügyi – szervek, hatóságok számára. A statisztikai adatok megmutatják az adatfolyam intenzitását és kockázatát az egyes polgárok számára. Bár az Infotv. 2018-ban előírta, hogy az érintetteket kötelezően tájékoztassák az adatkérésekről a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény azonban még mindig tiltja a polgárok tájékoztatását, ha ez gátolná a nyomozást [valahogyan mindig gátolja], így aztán már a sértetteket sem tájékoztatják arról, hogy a rendőrség milyen adatokat (bizonyítékokat) szerzett be róluk. (2021. május 4.)
Olvasóim szélesebb körű tájékoztatása érdekében elhatároztam, hogy adatvédelmi témájú videókat készítek, amelyeket a YouTube.com portálon osztok meg. A nagyjából tíz részesre tervezett videó sorozat epizódjai a Videók és hangfelvételek menüben találhatók, értelemszerűen a videók között. (2021. április 10.)
Az állampolgárok tájékoztatása érdekében elhatároztam, hogy összeállítok egy olyan oldalt, amelyen az érdeklődők megtalálhatják az elmúlt időszak fontos alkotmánybírósági határozatait. Nem csak az elfogadott, hanem a vesztes ügyeket is felsoroltam, ezzel is érzékeltetve, hogy mennyire nehéz valamilyen eredményt elérni, és hogy elutasított határozatokon át vezet az út egy-egy sikeres ügyhöz. A menüből érhető el az oldal a Tájékoztató anyagok / Alkotmánybírósági határozatok (2021. február 21.)
Egy apró észrevétel a november 6-i bejegyzésben szereplő részhez: “A háziorvosok tételes jelentése 2009-ben indult el (ugyancsak kényszerintézkedés alapon).” Határozott emlékeim szerint a jelentések küldése már 2006-ban megkezdődött – ezzel kapcsolatosan őrzök egy dokumentumot, igyekszem előkeresni és elküldeni Önnek (2020. december 8.)
A személyes adataink Alaptörvényben biztosított védelme a halálunk után megszűnik. Ez még az EU Általános Adatvédelmi Rendelete szerint is így van. Mivel tekintélyes méretű elektronikus lábnyomot hagyunk hátra, Magyarországon cseppen sem a saját döntésünk alapján, hanem állami kényszerintézkedés hatására, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy halálunk után mi lesz a születésünk óta apránként gyűjtögetett és rendszerezetten, állami hatóságoknál tárolt adatainkkal (2020. december 2.)
Tavasszal több elkeserítő kényszerintézkedés történt a beteg emberek fokozott állami megfigyelésére. Két beadványom már megérkezett az Alkotmánybírósághoz. Mindkettő kiváló példája annak az erőszakos, elnyomó rezsimnek, amely az egészségügyben megfigyelhető (2020. november 15.)
A nemzeti ünnep előtti pénteken jelent meg az EMMI újabb rendelete, amellyel jelentősen megnövelte az EESZT-be áramló adatok mennyiségét. A rendelet lóhalálában, a következő napon már hatályba is lépett. Hiába, az EMMI-nek nagy szüksége van minden egyes bitre. A betegek továbbra sem rendelkeznek semmilyen személyes adatukkal – azokat az állam kényszerintézkedéssel vonja magához (2020. november 6.)
Az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása az EESZT-hez felveti azt a kérdést, hogy köteles-e a beteg átadni a TAJ azonosítóját tartalmazó hatósági igazolványt (TAJ kártya vagy eSzemélyi) a magánorvosnak. A személyazonosítók törvényellenes kezelése sajnos előfordul a közgyógyszertárakban is (2020. február 18.)
Bár naponta 250 ezer eseményt és 800 ezer vényt rögzítenek a számítógépes rendszerbe, az EMMI még sincs megelégedve a sebességgel. A gyógyszergyárak és a profitéhes kutatók keveslik az EESZT-ben található adatmennyiséget. Ezért egy az Országgyűlés előtt levő törvényjavaslat, amelyet nem kétséges, hogy megszavaz a kormánytöbbség visszamenőleg törvénnyel kötelezné a kórházakat és a NEAK-ot adatfeltöltésre a náluk található régebbi adatokból (2019. december 6.)
